Republikánus Párt (USA)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Republikánus párt
Pártelnök	Ken Mehlman
Szenátusi frakcióvezető	Bill Frist
Képviselőházi frakcióvezetők	Dennis Hastert, John Boehner
Alapítva	1854. február 28.
Székház	310 First Street SE Washington, D.C. 20003
Politikai ideológia	Amerikai konzervatív, jobb-közép
Pártszín(ek)	Piros (nem hivatalos, de elterjedt)
Weboldal	www.gop.com

A Republikánus Párt (gyakran GOP, azaz „Grand Old Party” – régi nagy párt – néven is említik) az Amerikai Egyesült Államok két vezető politikai pártjának egyike (a másik a Demokrata Párt). A Republikánus Párt 1854-ben alakult három korábbi párt (a Whig Párt, az Északi Demokraták és a Szabad Föld Párt) koalíciójából, aki ellenezték, hogy a rabszolgaság tovább terjedjen, és modernizálni akarták az Egyesült Államokat. A párt bázisa eleinte az északkeleti és a középnyugati országrész volt, de az utóbbi időben nyugatra és délre is kiterjedt. A Republikánus Párt a modern politikai korban a két vezető párt közül a társadalmilag konzervatívabb és a gazdaságilag liberálisabb.

A párt vezetője az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, George W. Bush. A Republikánus Nemzeti Bizottság elnökévé Ken Mehlmant jelölte ki Bush 2005 januárjában. 2002 óta a republikánusok többségben vannak a Szenátusban és a Képviselőházban is. Jelképük az elefánt, színük – nem hivatalosan – a vörös.

A párt alapítása óta megválasztott huszonkilenc amerikai elnökből tizennyolc volt republikánus. Az ötven államból jelenleg huszonnyolcnak van republikánus kormányzója, az állami törvényhozásban egyenlő szerepet vállal a Demokrata Párttal.

[szerkesztés] A párt ideológiája

A republikánusok társadalmi kérdésekben konzervatívabbak, gazdasági téren liberálisabbak. mint a Demokrata párt. Hisznek az egyén felelősségében, a kisebb kormányzatban és a magánvállalkozásokban. Szoros szálak fűzik őket mind a nagyvállalatokhoz ("Wall Street"), mind a helyi, kis cégek tulajdonosaihoz ("Main Street"). Az 1981-es elnöki beiktatási beszédében Ronald Reagen így foglalta össze nézeteit a kisebb kormányzatról: "A jelenlegi válságban nem a kormány a megoldás a problémákra; maga a kormány a probléma." ^[1]

A republikánus jelöltek nagy része ellenzi az abortuszt, az azonos neműek házasságát és a kisebbségi kvótákat. Támogatják az adókedvezmények csökkentését és a szabad iskolaválasztást. Gazdasági téren a szabadabb versenyt, a kisebb szabályozást és az adók csökkentését támogatják. Ellenzik a kockázatvállaláson alapuló egészségbiztosítási rendszert, helyette az egyéni biztosítási számlát támogatják, kiegészítve rászorulók megsegítésével. Támogatják a fegyvertartást és az illegális bevándorlókkal szembeni keményebb fellépést.

Nemzetközi kérdésekben neokonzervatív politikát folytatnak a terror elleni harc és az afganisztáni és iraki katonai műveletek tekintetében. A Közel-Keleten és máshol a világban a demokráciát próbálják elterjeszteni. Küzdenek az ENSZ megreformálásáért, a korrupció visszaszorításáért. A párt nem ért egyet a Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltakkal, mert azokat nem tartják hatásosnak a globális felmelegedés megállításában.

(…a szócikk további része lefordítandó…)