Salvador Dalí

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Salvador Dalí egy ocelot társaságában

Salvador Domenec Felip Jacint Dalí Domenech (Figueres, 1904. május 11 – Figueres, 1989. január 23.), vagy katalán nevén Salvador Dalí i Domènech katalán-spanyol festőművész.

Tartalomjegyzék

1 Jelentősége
2 Élete
3 Személyisége
4 Alkotásai
- 4.1 Filmek
5 Múzeumai
6 Egyebek
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jelentősége

A modern művészet sajátos személyisége volt. A szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot.

[szerkesztés] Élete

A fiatal Dalí

1904. május 11 - én született a katalóniai Figueres városkában (Girona tartomány). Apja Salvador Dalí Cusí jónevű jegyző, anyja Felipa Domènech Ferrés. 1908 - ban megszületett egyetlen húga, Anna Maria. Apja Dalít beíratta a városi iskolába, (Escuela Pública de Párvulos de Figueres). 1910 – új iskolába került, ahol elkezdhette a francia nyelv tanulását (Colegio Hispano-Francés de la Inmaculada Concepción de Figueres).

1916 – ban a nyarat a Figueres közelében található Molí de la Torre, azaz Malomtorony falai között tölthette el. A malom a Pichot–család tulajdona volt, akik közül több művész is kikerült. Ramón Pichot művei által megismerkedett az ifjú Dalí az impresszionizmussal. Ősszel megkezdte középiskolai tanulmányait, és emellett a Figueres-i Intézetbe járt (Instituto de Figueres). Részt vett Juan Núñez professzor óráin is a Figueres-i Művészeti Iskolában (Escuela Municipal de Dibujo de Figueres).

1919-ben megélhette első kiállítását a Városi Színházban (később Dalí Múzeum). Az Intézet tanulóival, barátaival megalapították a „Studium” című kiadványt, melyben a festő első írásait publikálta. Elkezdte írni saját naplóját is „Les meves impressions i records íntims” címmel, ezt később spanyolul „Un diario: 1919–1920. Mis impresiones y recuerdos íntimos” címmel adták ki.

1920-ban apja javaslatára felvételizett Madridba a Szépművészeti Akadémiára, ahová egy rajz alapján felvételt is nyert.

1921 februárjában elveszítette édesanyját, apja ekkor feleségül vette Catalina Domènech Ferrés-t, anyjának leánytestvérét.

1922-ben Barcelonában, a Dalmau Galériában kiállítást rendeztek Concurs-exposició d’obres d’art originals d’estudiants címmel a Diákok Katalán Szövetségének, ahol Dalí műve, a Mercado nyerte el az egyetem rektorának első helyezését. Madridban a Szent Ferdinánd Szépművészeti Akadémia (Real Academia de Bellas Artes de San Fernando de Madrid) diákjaként a kollégiumban élt, ahol megismerkedett korának szellemi életét meghatározó fiatal művészek csoportjával. Barátai lettek: Luis Buñuel, Federico García Lorca.

1923-ban mivel bírálatban részesítette tanárait, és békétlenkedett az Akadémián, ezért kizárták, sőt le is tartóztatják pár napra Geronában.

1925 novemberben megnyílt első saját kiállítása.

1926-ban élete óriási élményeként először járt Párizsban, ahol áprilisban első útja rögtön Picassóhoz vezettett. Októberben másodszor is, immáron végleges hatállyal eltanácsolták az Akadémiáról.

1927 február-október között katonai szolgálatra behívták, melyet Figueresben, a Castell Fernand-ban töltött el. Ugyanezen esztendőben elméletileg is kidolgozta a tárgyszerűség esztétikaijáról alkotott nézeteit.

1930-ban megszületett híres paranoia-kritikai módszere. Vásárolt egy kis tanyát Port Lligatban, s az esztendő jóidejét Galával itt töltötte.

1932-ben kiállítóként vehetett rész a szürrealisták első amerikai tárlatán. Ebben az esztendőben megalakult a műgyüjtők Zodiaque társasága, mely vásárlója lett Dalí alkotásainak.

1933-ban a Minotaure folyóiratban megjelent írása, mely az ehető szépségről és a szeccesziós építészetről szól. Majd 1934-ben kiállításra került Tell Vilmos talánya című munkája. Ez vezette szürrealistákkal és Bretonnal való vitájához. New York-ban kiállítása óriási sikert ért el. 1936-ban elkezdődött a spanyol polgárháború.

1938-ban újra részt vett egy Párizsban tartott szürrealista tárlaton. Majd élete egyik nagy találkozásaként látogatást tett Londonban Sigmund Freudnál.

1939-ben végleg kenyértörésre került sor Dalí és a szürrealisták között. Az USÁ-ban közben kiadta A képzelet függetlenségének és az ember saját őrültségéhez való jogának röpiratban megalkotott nyilatkozatát. Librettót és díszleteket is alkotott New York-ban a Metropolitan Opera részére a Bacchanália című balettben. Ezek után szeptemberben visszatért Európába.

A következő esztendőben, 1940-ben azonban a német csapatok Burdeosba érkezésének hírére a festő feleségével együtt átköltözött az Egyesült Államokba, ahol aztán 8 évig, egészen 1948-ig tartózkodott.

1941-ben kezdődött lelkes érdeklődése az ékszerek készítése iránt, mely aztán egész karrierje nyomán végigkövette. Újra bemutatkozhatott a Julien Levy Galériában. Októberben a Metropolitan Opera House Laberinto az ő librettójával, díszleteivel és jelmezeivel mutatott be balettelőadást. Az ugyancsak New York-i MOMA november 18-án közös Dalí-Miró kiállítást rendezett.

1942-ben a Dial Press (Nueva York) publikálta a Salvador Dalí titkos élete (The Secret life of Salvador Dalí / La vida secreta de Salvador Dalí) című művet, melyet a festő a megelőző évben fejezett be.

1955-ben feleségül vette szerelmét, Gala-t, akivel 1927 tavaszán ismerkedett meg Párizsban. Cadaqués-ben telepedtek le.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Dalí múzeum a szülővárosában

1974-ben előszóval és illusztrációval látta el Sigmund Freud könyvét (Moisés y el monoteismo). Szeptember 28-án megnyitották Figueres városában a Dalí Színházmúzeumot.

1978-ban bemutatta első hiperesztereoszkópikus festményét New York - ban a Solomon R. Guggenheim Múzeuban (Dalí levantando la piel del mar Mediterráneo para enseñar a Gala el nacimiento de Venus). 1979-ben a Francia Intézet Szépművészeti Akadémiájának külföldi tagjává nevezték ki. Felavatták retrospektív bemutatóját Párizsban, a Georges Pompidou központban. 1980 május 14-június 29. között bemutatták a művész retrospektív kiállítását Londonban, a Tate Galériában, ahol 251 alkotása szerepelt.

1981-ben megkapta Katalónia Aranymedálját.

1982-ben felavatták a St. Petersburgi Dalí Múzeumot (Florida). Június 10-én Port Lligatban elhunyt Gala, akit Púbolban helyeztek örök nyugalomra. Dalí ezután átköltözött a púboli kastélyba, hogy párja közelében lehessen. I. János Károly spanyol király Dalínak a „Púbol márkija” címet adományozta.

1983-ban nagyszabású kiállításokat rendeztek a festő tiszteletére “400 obras de Salvador Dalí de 1914 a 1983”, azaz „Salvador Dalí 400 műve 1914 - től 1983 - ig” címmel Madridban, Barcelonában és Figueresben. Utolsó festményei ebben az időszakban keletkeztek.

1984-ben a púboli kastélyban tűz ütött ki, melyben Dalí súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ekkor átköltözött Figueres-be, a Múzeum Torre Galatea nevű részébe, ahol haláláig lakott. 1989. január 23-án hunyt el a toronyban. A figueres-i Dalí Múzeumban nyugszik.

[szerkesztés] Személyisége

Salvador Dalí szélsőségesen szenvedélyes ember volt. Ekként alkotott, szeretett, élt, miközben fenekestül felforgatta a 20. századi művészetet. Megszállottja volt az északi szélnek, a tramontanának is, amelyről a helyi legendák azt tartják: megbolondítja az embereket.

[szerkesztés] Alkotásai

Több mint 1500 festményt, számos könyvillusztrációt, litográfiát, színházi jelmeztervet, tucatnyi szobrot, sőt, Walt Disney részére rajzfilmet is alkotott.

1921 Santa Creus-ünnep Figueresben - A cirkusz"
1922 Kabaréjelenet és A mosolygó Vénusz
1924 Csendélet: Dinnye
1926 Kenyérkosár és Figueresi lány
1929 A nagy maszturbátor
1931 Az emlékezet állandósága (lágy órák) (Persistencia de la memoria)
1936 Az ősz kannibalizmusa és A polgárháború előérzete.
1937 Narcissus metamorfózisa és Az égő zsiráf
1945 Kenyérkosár
1946 Szent Antal megkísértése
1949 Leda Atomica és Port Lligat-i Madonna.
1955 Az utolsó vacsora
1956 Gyorsan mozgó csendélet
1958 A rózsa
1959 Amerika felfedezése
1962 Szent György és a sárkány
1965 A perpignani pályaudvar
1970 A hallucinogén torreádor
1972 La Toile Daligram
1973 A szelek palotája és A háttal ülő Dalí hátulról festi Galát, akit hat virtuális, átmenetileg hat valóságos tükörben visszaverődő szaruhártya örökít meg
1977 Dalí keze elhúz egy aranygyapjú formájú felhőt, hogy megmutassa Galának azt a tökéletesen mezítelen hajnalt, amely messze-messze a Nap mögött húzódik
1981 A talányos út és A knidoszi Aphrodité arca megjelenik egy tájban
1982 Pietá
1983 A fecskefarok

[szerkesztés] Filmek

Számon tartják a filmművészetben is, Luis Buñuellel készített közös munkája, Az andalúziai kutya a szürreális film megteremtésének dokumentuma.

[szerkesztés] Múzeumai

A legnagyobb gyűjtemény Spanyolországban, a figueresi házban található (Teatro Museo Gala Salvador Dalí, amelynek párkányát hatalmas kőtojások díszítik).
Salvador Dalí Museum, (St. Petersburg, Florida),
Salvador Dalí Gallery (Pacific Palisades, Kalifornia).

[szerkesztés] Egyebek

Alkotó fantáziájának egyik legszebb példája a csak jóval halála után megvalósított szélorgona.
Ő alkotta meg 1969-ben a Chupa Chups nevű spanyol nyalóka logóját.