Alpok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Alpok magassági térképe

A Großglockner Ausztriában, Salzburgtól délre

Az Alpok (angolul Alps, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa egyik nagy hegylánca, amely keleten Szlovéniából és Ausztriából Olaszországon, Svájcon, Liechtensteinen és Németországon keresztül nyugaton Franciaországba nyúlik.Legmagasabb csúcsa a francia-olasz határon található Mont Blanc (4811 m).

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a francia nyelv közvetítésével a latinból származik. Latinul Alpes, amely tisztázatlan etimológiájú. Köze lehet a latin albus (fehér), vagy altus (magas) szavakhoz, de az is lehet, hogy kelta eredetű.

[szerkesztés] A Nyugati- és a Keleti-Alpok

Szokás szerint két fő vonulatra, Nyugati-Alpokra és Keleti-Alpokra osztják. A választóvonal a Constance-tó, a Comói-tó, illetve a Rajna.

Közülük a Nyugati-Alpok (Franciaország, Svájc, Olaszország) a magasabb (ennek legmagasabb csúcsa a Mont Blanc). A Nyugati-Alpok fő vonulatai:

Franciaországban illetve Olaszországban:

Liguri - Alpok
Tengeri - Alpok
Cottisch Alpok
Dauphiné-Alpok
Grajisch-Alpen
Montblanc - masszívum

Svájcban:

Wallis-Alpok (Walliser Alpen)
Berni-Alpok (Berner Alpen)
Glarni-Alpok (Glarner Alpen)
Ticinoi-Alpok (Tessiner Alpen)
Rätikon.

A Keleti-Alpok (Ausztria, Németország, Svájc, Liechtenstein, Olaszország, Szlovénia) fő vonulatai kőzetei szerint három élesen elválasztható részre oszthatók:

Északi-Mészkőalpok: többek között az Allgäui-Alpok, a Lech-völgyi Alpok, és a Karwendelgebirge.
a Középső-Alpok kristályos zónája: a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern, a Stubai-Alpok, az Ötz-völgyi-Alpok, a Ziller-völgyi-Alpok, a Bernina-csoport és az Ortler-csoport.
Déli-Mészkőalpok: a Dolomitok, a Karni-Alpok, a Júlia-Alpok.

Legmagasabb csúcsa a 4052 méteres Piz Bernina, a Bernina-csoport tagja.

Ausztria legmagasabb csúcsa a Großglockner (3797 m), a Magas-Tauernben. Az osztrák Aplokban mintegy 1000 gleccser, és kereken 860 több mint 3000 méter magasságba emelkedő hegycsúcs tör az ég felé. Ezeknek fele az Ötz-völgyi-Alpokban és a Stubai-Alpokban helyezkedik el (pl. Wildspitze 3774 m, Zuckerhütl 3507 m).

[szerkesztés] Éghajlata

Az Alpok hegyvidékének éghajlatát a domborzat alakítja. A déli hegyoldalak jóval melegebbek, több napsütésben részesülnek, mint az északiak. Emiatt a mediterrán növénytársulások is megjelennek itt. A magas hegyoldalakban falvak sorakoznak. A hűvösebb északi területeket erdőségek fedik.

Az Alpokban az északnyugati lejtők sokkal több csapadékban részesülnek, mint a hegyvonulatok közé zárt medencék vagy a keleti oldal hosszanti völgyei.

A hóhatár az északi oldalon 2400-2600 m-en húzódik, a délin nagyobb magasságban, kb. 2700-2900 m felett alakul ki a tartósan hóval fedett birodalom.

Az Alpok jellegzetes bukószele: a főn. A hegységen átkelő légtömegek a túlsó oldalon száraz, fokozatosan felmelegedő szélként buknak alá a völgyek irányába, ami meggyorsíthatja a hóolvadást (ezért hófalónak is hívják), s lavinákat indíthat el. A környezet védelmét fontos feladatnak tartják az alpi országok - jelentős pénzösszegeket fordítanak környezetvédelemre, amit a lakosság segítőkészséggel támogat.