Nicaragua
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: latinul: Pro Mundi Beneficio (magyarul: A világ hasznára) |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | spanyol | ||||
| Főváros | Managua | ||||
| Polgármester | Ing. Dionisio Marenco | ||||
| Elnök | Daniel Ortega | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
115. 129,494 km² 2.9% |
||||
| Népesség - Teljes - Népsűrűség |
131. 5,628,517 38,80/km² |
||||
| Függetlenség - Kikiáltva – Elismerve |
Spanyolországtól 1821. szeptember 15. 1850. július 25. |
||||
| Pénznem | Córdoba (NIO) |
||||
| Időzóna | UTC -5 | ||||
| Himnusz | Salve a tí | ||||
| TLD | .ni | ||||
| Hívószám | +505 |
||||
 |
|||||
Nicaragua Magyarországnál másfélszer nagyobb ország, a közép-amerikai kontinenshídon. Elnevezésében egy "Nicarao" nevű indián törzsfőnök emlékét őrzi. Az egykori spanyol gyarmat 1821-ben nyerte el függetlenségét. Területének nagy részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják. A Csendes-óceán partvidéke keskeny, a Karib-tengert övező pedig széles, mocsaras síkság. Az ország déli részén a Nicaragua-tó hatalmas vízfelülete terpeszkedik. Az ország gazdaságát az agrártermelés jellemzi. Leginkább cukornádat, kukoricát, kávét, gyapotot és banánt termesztenek. Ásványkincsei közül az arany és az ezüst említésre méltó.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Nicaragua lakosságának 69%-a mesztic, 17%-a fehér, 9%-a fekete, 5%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
- Managua: 1 186 600 fő
- León: 170 100 fő
- Chinandega: 133 700 fő
- Masaya: 122 200 fő
- Granada: 98 600 fő
- Estelí: 98 200 fő
- Tipitapa: 93 300 fő
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az országban a hivatalos nyelv a spanyol. Ezenkívül még beszélik az angolt, valamint számos indián nyelvet. A lakosság többsége (85%) római katolikus vallású, kisebb része (15%) pedig főleg protestáns vallású.
[szerkesztés] Szociális rendszer
Az országban a születéskor várható élettartam a férfiaknál 68 év, a nőknél 72 év. A népességnövekedés 2,03%-os. Az ország lakosságának 32,5%-a írástudatlan.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány Parlament Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az országban 16 megye (departamento) és 2 autonóm régió (región autonomista) van, melyek a következők:
- megyék: Boaco, Carazo, Chinandega, Chontales, Estelí, Granada, Jinotega, León, Madriz, Managua, Masaya, Matagalpa, Nuvea Segovia, Río San Juan, Rivas
- autonóm régiók: Atlántico Norte, Atlántico Sur
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Szektorai
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Mezőgazdasági ország, legfontosabb termesztett növényei a kávé, a gyapot, a banán és a cukornád. Jelentős a szarvasmarha-állománya. Az országreform (földosztás, szövetkezetek létrehozása) fontos előrelépés lehet a mezőgazdaság színvonalának javításában.
- Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
Ásványkincsekben (arany, ezüst, kőolaj) bővelkedő ország. Az ipar főként a mezőgazdaság termékeinek feldolgozására szakosodott.
- Szolgáltatások
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
- Exporttermékek: kávé, garnéla, homár, gyapot, dohány, marhahús, cukor, banán, arany.
- Importtermékek: gépek és berendezések, nyersanyagok, olajtermékek, közszükségleti cikkek.
- Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: USA, Costa Rica, Venezuela, Salvador, Guatenmala, Honduras, Mexikó, Dél-Korea.
[szerkesztés] Közlekedés
Az országban 262 km a vasúthálózat hossza. A közúthálózat teljes hossza 19 032 km. Ezenkívül van még 7 kikötő és 11 repülőtér.
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Történelme
Fő szócikk: Nicaragua történelme |
Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| A világ országai | Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
| Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek | |
| Amerikai Államok Szervezete (OAS) |  |
|---|---|
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela
|
|
Based on work by