Víziváros (Esztergom)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
  |
Víziváros történetét részletesen megtalálod az Esztergom története címszó alatt
Az Érseki Víziváros (latinul Civitas archiepiscopalis) ma Esztergom városrésze. Nevét azért kapta, mert a Kis- és Nagy-Duna partján épült fel. Egykori erõdítései, városfalai, középkori bástyái, török rondellái ma is láthatók a dunaparti sétány mellett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Víziváros az esztergomi Várhegyet (156 m) és alját foglalja el, Szentgyörgymező és Szenttamás közé ékelve; közvetlenül a Duna partján épült; hozzátartozott a Vízivárosi sziget is, melyről a Cathry által épített közúti Mária Valéria híd a Duna bal partjára , Párkányba vezet. (Azóta a Vízivárosi- és a Prímás-sziget közti szakaszt feltöltötték, és a két sziget Prímás-egyesült) A város központját a Várhegy képezi, melynek tetején a főszékesegyház emelkedik. A Várhegy a Duna felé néző meredek szélén állnak még a régi. A déli bástyafalban van elrejtve van a román stílusú Szent István-kápolna, melyről sokáig úgy tartották, hogy Szent István születése helyén épült a 9. vagy 12. században. Simor János 1871-ben restauráltatta. (István születésének helyét emlékmű jelzi a Várhegy északi részén)
[szerkesztés] Története
IV. Béla 1239-ben engedélyezte, hogy a Várhegy alatti területen, a torony mellett Róbert érsek várost alapítson az érsekség szolgálatában állók számára. Így jött létre a Királyi város mellett a Víziváros, melyet már feltehetően a 13. században védművekkel vettek körül, amik a várhegy lábához kapcsolódtak. A várfalat Telegdi Csanád érsek építtette a 14. században. Miután a törökök elfoglalták Vízivárost, a királyi város falainak és épületeinek anyagából építették újjá, majd Rákóczi-szabadságharc alatt ismét rommá lett. Ekkor Szentgyörgymező irányából rést lőttek a várdalon, majd éjszaka azon keresztül jutottak be a városba, ahol leölték az őröket és aknákat fúrtak a várfal alá. Miután a kurucok feladni kényszerületek a várat, a magyarok is elmenekültek Vízivárosból, az újonnan betelepülők túlnyomó része német volt, kevés a magyar, illetve szlovák nemzetiségű. 1827-es adatok szerint a Vízivárosnak és a várnak együttesen mindössze 697 lakosa volt 62 házban és 123 családban. Víziváros 1895-ig önálló település maradt, utána az egyesített Eszterogom III. kerülete lett.
A hegy alatt a Duna közvetlen közelében a vas- és rézöntőgyár volt. A Víziváros főterén, a Mindszenty téren található barokk Vízivárosi plébániatemplomot a jezsuiták építették 1728-1738 között. Ugyanekkor épült mellé a rendház is. A templom mellett található Prímási palotát Simor János érsek emeltette a volt jezsuita kolostor helyén, Lippert József tervei alapján 1880-1882 között, neoreneszánsz stílusban. Északi részében a Keresztény Múzeum működik. Az épületben az érseki lakosztály, fogadótermek mellett helyet kapott az érseki könyvtár is, továbbá itt működik a prímási levéltár, melyben felbecsülhetetlen értékű könyveket, kéziratokat, okleveleket őriznek. Az Erzsébet parkban áll a Sobieski János lengyel királynak emléket állító emlékmű, aki 1683-ban visszafoglalta Esztergomot a töröktől. Itt található a Hild József tervei alapján 1853-ban készült épület, mely a Főszékesegyházi Könyvtárnak, a Bibliothekának ad helyet. A könyvtár jelentős kódex és ősnyomtatvány anyaggal rendelkezik. Víziváros összetételét az itt található egyházi épületek határozták meg. A népesség nagy részét papok, az egyházi hivatalnokok, illetve a megyei hivatalnokok alkották.
- 1891-ben 115 háza és 1158 magyar lakosa volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A Veprech-torony Duna felőli oldalán látható a Szulejmán-tábla, mely Szulejmán szultán 1543. évi győztes ostromának emlékét hirdeti. A vízivárosi városfal délnek futó, javarészt teljes magasságában megmaradt szakasza meglehetősen vékony, hiszen a Duna eredetileg közvetlenül a falak előtt folyt, a mai Erzsébet park területe 20. századi feltöltés eredménye.
- Prímási palota
- Vízivárosi plébániatemplom
)
Based on work by