Mária Valéria híd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Mária Valéria híd egy Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget, és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél. Hossza 514 méter. A határellenőrző pont a szlovák hídfőnél van.
A hidat Feketeházy János tervezte, és 1893-ban a Cathry Szaléz hídépító cég kezdte építeni, miután az érsek lemondott a vámszedési jogáról. Az eredeti, öt nyílású, 496 méter hosszú acélhidat két és fél év alatt építették fel. Először 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepségek keretében, amin a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte. Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr - Éltető Ákos és Pischinger Gyula - hetente készítettek rajzos jelentést. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el.
1919-ben a szlovákiai oldalon lévő szélső nyílást a légionáriusok lerombolták, ám ezt 1927-re kijavították. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.
Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről. Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót tett ki, a többi pénz a felhajtó- és bekötőutak építésére, és a vámházra ment el. Felvetődött, hogy megváltoztatják a híd nevét „Barátság” hídra, hogy a híd neve ne utaljon az Osztrák–Magyar Monarchia-beli időkre, de végül az ötletet elvetették. Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újra gyártották. Az eredeti 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre emelték, így az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. Az utolsó – 603 tonnás – ív 2001. július 27-én került a helyére. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen akkori EU bővítési biztos. Ez volt az utolsó, második világháborúban felrobbantott híd, ami újjáépült.
[szerkesztés] A híd hatása a régióra
Míg a híd nem állt, a két város között komppal zajlott a közlekedés. Az újjépült híd valódi határvárossá tette Esztergomot és Párkányt. A határátkelő 2005-ös forgalma hússzorosa a 2001 előttinek. Az átadást követő egy év alatt közel 2,5 millió személy és 500.000 jármű lépte át itt a határt. Azóta a két város fejlődése hatalmas lendületet vett, a híd szorosabbra fűzte Esztergom és Párkány kapcsolatát. A Mária Valéria híd nem csak e két város jelképévé vált, hanem az Ister-Granum eurorégióé is, aminek létrejötte közvetlenül a hídnak köszönhető. Mivel a híd nem alkalmas teherhídnak, és nem vasúti híd, ezért egy új híd építését tervezik mindkét oldalról, ami összekötné Esztergom és Párkány ipari parkjait is. Ez a szintén tervezett M10-es autópálya vége lenne a magyar oldalon, és Nyitráig vezetne a szlovák oldalon.
- A volt Vámszedő ház ma kiállítóteremként működik.
[szerkesztés] Statisztikai adatok
A komp forgalma 2000. augusztus–2001 október között
- személygépkocsi: 39 660
- autóbusz: 79
- tehergépjármű: 478
- motorkerékpár: 196
- személyforgalom: 429 655
A híd forgalma az átadás után 2001. október–2002 augusztus között
- személygépkocsi: 427 627
- autóbusz: 9 222
- teherjármű: 3624
- motorkerékpár: 3 092
- személyforgalom: 1 920 672
[szerkesztés] külső hivatkozások
Magyarországi Duna-hidak | |
A főág hídjai | |
Vámosszabadi | Vámosszabadi híd |
Komárom | Vasúti összekötő híd és Erzsébet híd |
Esztergom | Mária Valéria híd |
Budapest | *Megyeri híd; Északi összekötő vasúti híd, Árpád híd; Margit híd; (†Kossuth híd); Széchenyi lánchíd; Erzsébet híd; Szabadság híd; Petőfi híd; Lágymányosi híd; Déli összekötő vasúti híd; Deák Ferenc híd (Hárosi M0-s híd) |
Dunaújváros | (*Dunaújvárosi híd) |
Dunaföldvár | Beszédes József híd |
Szekszárd | Szent László híd |
Baja | Türr István híd |
A mellékágak hídjai | |
Győr | Vásárhelyi Pál híd, Kossuth híd, Széchenyi híd |
Esztergom | Angyal híd, Tabán híd, Béke híd, Bottyán híd, Kossuth híd, (†Kolos híd) |
Szentendrei ág | Tildy Zoltán híd (Tahitótfalu) |
Budapest | Óbudai-sziget: K‑híd (Filatorigát); Hajógyári híd |
Ráckevei ág | Kvassay és Gubacsi híd (Bp.); Taksony híd (Szigethalom); Árpád híd (Ráckeve) |
Baja | Petőfi híd |
Jelmagyarázat: †: megszűnt híd, *: épülő híd |