Zalakomár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.53661° k. h. 17.18118°

Zalakomár község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Zalakomár Nagykanizsától 18 kilométerre fekszik, a települést az M7-es főút szeli ketté. Noha régóta lakott hely, maga a település 1969 -ben jött létre Kiskomárom és Komárváros egyesítésével.

[szerkesztés] Története

Kiemelkedő jelentőségű helye volt Zala megyének a mai Zalakomár. A „nagy királyi hadiúton" feküdt. Előzményei a 7.századigig nyúlnak vissza és már a Népvándorlás korában is fontos településnek számított. A mai falutól északra rejtőzik a föld alatt Kolon maradványa, amely várispánsági központ, tehát a megye első székhelye volt. A megyeszékhely mellett, fontos útvonalon fekvő helyen már I. István Király is udvarhelyet építtetett magának, melyet Alba Curiának, „Fehérudvarnak” hívtak. Ehhez királyi kápolna is tartozott, valószínűleg megyénk első, az államalapítás után épített temploma.

A zalakomári föld olyan terület maradványait rejti, amelyet Szent István egyik lakhelyének tekinthetünk. De megfordultak itt többi királyaink is. IV. Béla a tatárjárás utáni újjáépítés során módot kerít arra, hogy ennek a királyi udvarhelynek a sorsát is rendezze, kiváltságlevelet adományoz a településnek. Megemlíti a király, hogy magának Komáron házat épített.

1356-ban Szent Erzsébet tiszteletére ágostonrendi kolostor épült, amelyet a helybeliek „Ispita” néven emlegetnek. Az egykori királyi kúriából a Marczaliak 1444-ben várat építettek. A várat 1681-ben rombolták le, ugyanis a vasvári béke után nem építhették újjá.

A vár 1570-ből (a rajz a Turoo-féle rajz másolata) Vármakett. Nagysága: huszárvár 114x38 m, belsővár 57x38 m

1449-ben pedig már mezővárososként említik, ez is igazolja jelentőségét. 1618-ban a II. egyházmegye székhelye volt. Az itt élők közül csatlakoztak Rákóczi kurucaihoz, 1709-ben csata is zajlott itt. Jellasics seregei is átvonultak a településen, Burics tábornok szállta meg a helységet.

A térség életében jelentős évszám 1861, a Buda-Pest-Nagykanizsa vasútvonal átadásának ideje. Áldását minden téren érezte a lakosság. A két világháborúnak 260 kiskomáromi és komárvárosi áldozata volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

A római katolikus egyház helyi képviselője Szi-Márton János plébános. Az 1771 -ben épült, gazdagon díszített, műemlék jellegű barokk templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel, mely az idelátogatók számára is remek látnivalót kínál. A szentélyben Péter apostol és Pál apostol búcsúja látható. E faliképet Dorfmeister István alkotta.

A második világháború után a megmaradt kevés számú bivaly Balatonnagyberekben élt szilajtartásban. Az 1950-es években, a technikai fejlődés következtében, egyre kevesebb szükség volt a bivalyokra. A töredék állomány összegyűjtésére a Kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a - mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen - Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte el az akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát. 1976-ban került a jelenlegi helyére, ami 1997 óta a Balaton-felvidék Nemzeti Park része.

Kápolnapusztai Bivalyrezervátum

A bivaly egykor Észak-Afrikától a Fülöp-szigetekig, Közép-Kínától Ceylonig elterjedt állatfaj volt. Gyakran vízibivalynak nevezték, mert előszeretettel tartózkodik mocsarakban. Háziasított fajtája a házi bivaly. Főként nehéz terhek húzására igavonóként használták, de húsát és zsíros tejét is fogyasztották. A közelmúltban az Alföldről magyar szürkemarha állományt is hoztak a rezervátumba. Egész évben nyitva: délelőtt a legelőn, délután a telephelyen.

[szerkesztés] Kultúra

A településen számos önkormányzati intézmény szolgálja a helyiek igényét: a nevelés-oktatás a napköziotthonos óvodában valamint az általános- és művészeti iskolában folyik. A szabadidő eltöltéséhez a művelődési ház, teleház, a könyvtár és a 800 m²-es tornacsarnok kínál programokat.

[szerkesztés] Dunántúli Középkori Mezővárosok találkozója

A Dunántúli Középkori Mezővárosok Találkozóját 2001-óta minden évben megrendezik a településen.

[szerkesztés] Helyi csoportok

[szerkesztés] Péczely Attila népzenei csoport

1996-ban pályázati felhívás kapcsán alakult csoport.
Vezetője Nagy Jolán.
Elnyert díjak:

• Országos Mínősítés Ezüst fokozata(2006)
• Megyei Nívódíj (2006)

[szerkesztés] Dalkör

2002-ben alakult csoport.
Vezetője: Németh Lászlóné
Elnyert díjak:

• Országos Mínősítés Ezüst fokozata(2006)
• I.DÍJ. XII. Hévízi Borfesztivál, Országos Bordalverseny, Művészeti Csoportok Kategória.
• Megyei Közművelődési Nívódíj

[szerkesztés] Sorry Művészeti Csoport

A Sorry Művészeti Csoport 2003-ban létrejött fiatalokból álló kis csapat. Táncolnak, énekelnek.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Zalakomár Önkormányzatának honlapja
• Zalakomár a Vendégvárón
• Mezővárosi Találkozó