Zaragoza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 41°39′00’’ ny. h. 00°54′00’’

Zaragoza

zászlaja

címere

Elhelyezkedése

Kormányzat

Ország
autonóm terület
megye

Spanyolország
Aragónia
Zaragoza

Alapítás dátuma

24.

Polgármester

Juan Alberto Belloch

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

1 062,64 km²

Magasság

199 m

Népesség

Város (2006)

660 895 fő

Népsűrűség

601,14 fő/km²

Időzóna
Nyáron (DST)

CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)

Weboldal: www.zaragoza.es

La Seo katedrális

Zaragoza város a Spanyolországi Aragónia autonóm terület székhelye. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, 2006-ban 660 895 lakosa volt.

[szerkesztés] Fekvése

Az Ebro folyó partján, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego folyó beletorkollik az Ebroba.

[szerkesztés] Története

Zaragoza vagy erdetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra fölépült és Kr. e. 27. már római gyarmat (Colonia Caesarea Agusuta Salduba, közönségesen csak Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben püspöki székhely volt.

409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurik nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.

1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz és Huesca helyett Aragónia fővárosává tette; s mint ilyen csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben a püspökség helyett érsekségre emelkedett.

Aragónia és Kasztília egyesítése után Zaragoza megszűnt az udvartartás székhelye lenni és ezzel hanyatlásának kora is megkezdődött. V. Fülöp 1710 augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly főhercegtől.

Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. 1808 aug. 3. kezdte el Lefebvre a Palafox által védett várost lövetni. A franciák minden erőlködésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vittoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. December 20-án kezdetét vette a második ostrom. Eközben a várost újra megerősítették és őrségét 30 000-re emelték. 1809 első hónapjában a város falain a franciák három rést lőttek; ezen bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, nemigen tudtak beljebb hatolni. Lannes marsal ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de edménytelenül. Mikorn végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalni, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) pusztult el 60 nap alatt. Ekkor égett el a híres aragóniai királyi levéltár is. (1)

[szerkesztés] Közigazgatás

Zaragoza 12 kerületre (distrito) oszlik, melyek negyedekből (barrio) állnak:

1. kerület: Casco Antiguo: San Pablo, El Gancho, La Magdalena, San Miguel, Las Tenerías, San Agustin.
2. kerület: Centro
3. kerület: Delicias: La Bombarda, La Bozada, Delicias, Monsalud, Parque Roma.
4. kerület: Universidad: Romareda, Ciudad Jardín, Casablanca, Montecanal.
5. kerület: San José: San José.
6. kerület: Las Fuentes: La Cartuja, Las Fuentes.
7. kerület: La Almozara: La Almozara, Puerta Sancho.
8. kerület: Oliver-Valdefierro: Valdefierro, Miralbueno, Oliver.
9. kerület: Torrero-La Paz: Torrero, La Paz, Torrecilla de Valmadrid.
10. kerület: Margen Izquierda: ACTUR-Rey Fernando, Parque Goya, Arrabal, Barrio de Jesús, Vadorrey, Cogullada, Picarral, La Jota.
11. kerület: Barrios Rurales Norte: Juslibol, Movera, Montañana, Peñaflor de Gállego, San Juan de Mozarrifar, San Gregorio.
12. kerület: Barrios Rurales Oeste: Alfozea, Casetas, Garrapinillos, Monzalbarba, Venta del Olivar, Villarrapa.

[szerkesztés] Gazdaság

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Látnivalók

Nuestra Señora del Pilar Székesegyház vagy Virgen del Pilar: a Plaza del Pilar közepén áll a város jelképe, az Ebro partján. A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.
La Seo vagy Megváltó-katedrális (Catedral del San Salvador): a Plaza de Seo téren álló öthajós katedrális, a 12-17. században épült.
Tőzsde (Lonja): reneszánsz épület, 1551
Városháza (Ayuntamiento)
Torreón de la Zuda
Római falmaradványok
Szent-János templom
Érseki palota (Palacio Arzobisbal)
Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)
Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)
Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)
Arab fürdők (Banos Árabes)
Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
Igazságügyi Palota (Audiencia)
az Argillo grófok palotája (Palacio Conde del Argillo)
Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)
Aljafería-kastély (Castillo de la Aljafería)
Puerta del Carmen városkapu
Don Juan de Lanuza szobra
Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engrancia)
Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)
Pablo Gargallo-múzeum (Museo de Pablo Gargallo)
Néprajzi és Természettudományi Múzeum
Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)

[szerkesztés] Testvérvárosok

Pau, Franciaország
Biarritz, Franciaország
Móstoles, Spanyoplország
Belén, Palesztína
León, Nicaragua
La Plata, Argentína
Zaragoza, Guayana
Tijuana, Mexikó
Ponce, Puerto Rico
Coimbra, Portugália
Yulin, Kína

[szerkesztés] Hivatkozások

(1) Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Zaragoza, 1891).

[szerkesztés] Források

Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963 243 838 8
Pallas Nagy Lexikona