Zernyest

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zernyest
A Királykő látképe Zernyest felől
Megye	Brassó
Régió	Erdély
Koordináták	é. sz. 45°34′10’’ k. h. 25°20′25’’
Terület	204,75 km²
Népesség  - Teljes  - Népsűrűség	25 332 (2002) 123,83 fő/km²
Polgármester	Gheorghe Lupu

Zernyest (1911-ig Zernest, románul Zărneşti, németül Zernescht vagy Zernen) város Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében. A város részét alkotja a vele össze nem épült Ótohán, közigazgatásilag hozzátartozik Újtohán is.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Lakossága 6 Gazdasága 7 Híres emberek 8 Jegyzetek

[szerkesztés] Fekvése

Brassótól 24 km-re délnyugatra, a Barca partján, a Királykő északi, a Persányi-hegység déli lábánál fekszik. A városközpont tengerszint feletti magassága 722 méter.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv eredetű Zerne személynév (vö. délszláv Zrna) román képzővel elláttott alakja. Először 1367-ben, magyaros formában említik (Zernehaza). Későbbi említései: Zerne (1395), Zirna és Zirma (1413), Cerne (1550), Czernest (1567). Mai névalakja 1760-62-ből adatolható.

[szerkesztés] Története

A 14–19. században a törcsvári uradalomhoz tartozó román falu volt és azzal együtt Brassó városa birtokolta.
1690. augusztus 21-én a Havasalföldről váratlanul, hegyi ösvényeken betörő Thököly Imre török-tatár-román serege itt verte meg Heissler császári tábornok és Teleki Mihály kancellár kétszeres túlerőben lévő seregét, ezzel utoljára kísérelve meg Erdély visszaszerzését. A csatában elesett Teleki Mihály, Heissler pedig fogságba került. Thököly őt később kicserélte feleségéért, Zrínyi Ilonáért, aki követte Törökországba.
Gazdaságában kiemelkedő szerepe volt az esztenás juhtartásnak. 1746-ban minden családfőre átlagosan 9-10 juh jutott. A 19. század folyamán a juhászat jelentősége visszaesett, 1895-ben szarvasmarha-állománya már csaknem kétszer akkora volt, mint (150 év alatt kb. harmadára fogyatkozott) juhállománya. 1893-ban határának 69%-a erdőből, 13%-a rétekből, 8%-a legelőkből állt.
1786-ban népes falu, kb. 2250 lakossal. A 19. század első felében, a vasutak kiépülése előtt virágkorát élte a fuvarozás, 8-12 ló vontatta nagy szekereikkel a zernyestiek Galaţi-ra, Pestre és Bécsbe is eljutottak. 1868-ban heti- és két országos vásár tartására kapott szabadalmat.
1852-ben az itt birtokkal rendelkező George Bariţ kezdeményezésére brassói román kereskedők papírgyárat alapítottak a helység északkeleti határában. A termelés 1857-es elindulásakor a legnagyobb erdélyi papírgyár volt. Mellette 1891-ben cellulózgyár létesült. A gyárak mellé, főként az 1880-as évektől magyar és szász munkások is beköltöztek.
1860-ban a község, egy valószínűleg Bariţ fogalmazásában megjelent közleményben elsőként nyilvánította a román nyelvet hivatali nyelvéül. Példáját a következő másfél évben többszáz község követte.^[1] 1869-ben Bariţ adományából itt jött létre az első román elemi iskolai könyvtár.^[2] 1875-ben új, emeletes ortodox felekezeti iskolát építettek. A 20. század elején több, szász tulajdonban lévő fűrészüzeme is működött.
1876-tól Fogaras vármegye Törcsvári járásához tartozott. 1891-ben ide helyezték át a járás székhelyét. 1925-ben az egész járást Brassó megyéhez csatolták. 1939-ben egy klórral teli kazán robbanásakor 72 papírgyári munkás halt meg.
1950-ben kapott városi címet. 1964-ben hozzácsatolták Ótohánt. A szocializmus alatt több lakótelepet építettek, közülük nagyobbak a Blocuri (1951–70, Ótohán és Zernyest között), a Jidoghină (1970–84, a város nyugati részén) és a Zărneşti-Sud (1975–90, a város déli peremén) negyedek. 1970-ben nikkelbányát nyitottak, amely 1991-ben bezárt.

[szerkesztés] Látnivalók

• Innen indulnak a turistautak a Királykőre.
• A cinteremmel körülvett Szt. Miklós ortodox templomot Neagoe Basarab havasalföldi vajda alapította 1515-ben. Mai formáját azonban 1810-ben kapta, amikor alaprajzát a brassói Szt. Miklós temploméhoz igazították. A 19. században esperesi székhely volt.
• Az Istenanya Születése ortodox templom 1791-ben épült.
• A vasútállomás mellett, a a város északkeleti végében található a papírgyári negyed. Itt áll a reformátusok 1925-ben és a római katolikusok 1927-ben elkészült temploma.
• 2001-ben újraalapították a várostól négy km-re, a Királykő Colţul Chiliilor nevű északi kiszögellésénél valaha létezett és a 18. században Buccow generális által lerombolt ortodox remetekolostort. A középkor folyamán a zernyestiek ide menekültek a török betörései elől. A hely forrását csodatévőként tisztelik, az ugyancsak gyógyító erejűnek hitt barlangot templomnak rendezték be.

[szerkesztés] Lakossága

1850-ben 2392 lakosából 2184 román és 202 cigány nemzetiségű volt.
1910-ben 4253 lakosából 3327 román, 634 magyar és 289 német anyanyelvű volt, felekezet szerint 3302 ortodox, 373 római katolikus, 314 evangélikus, 135 református és 87 unitárius. A Papír- és cellulózgyári telepet 461-en lakták, közülük 262 magyar, 176 német és 22 román anyanyelvű.
2002-ben 23 888 lakosából 22 456 román, 879 cigány és 488 magyar nemzetiségű, 22 610 ortodox és 542 római katolikus vallású.

[szerkesztés] Gazdasága

• Papírgyára^[3] jelenleg Románia legnagyobb, papírt újrahasznosító üzeme. Karton csomagolóanyagokat gyárt.
• Az Ótohánban üzemelő Tohan fegyvergyárat 1938-ban Nicolae Malaxa iparmágnás alapította. Az 1950-es évektől fegyvereken kívül kerékpárokat és motorkerékpárokat, az 1960-as évektől gépalkatrészeket is gyártott.^[4] Aknák, gránátok, nyomjelző lövedékek és rakétavetők mellett jelenleg Romániában egyedül itt készítenek bicikliket és motorbicikliket. Szakmunkásképző iskola is tartozik hozzá.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1828-ban Ioan Meţianu ortodox érsek, metropolita.
• Itt született 1901-ben Tuzson Pál vegyész.
• Gyakran tartózkodott itt George Bariţ publicista, politikus, a 19. századi román szellemi élet jelentős alakja.

[szerkesztés] Jegyzetek

Ioan Lepădatu: Oraşul Zărneşti. Braşov, 1998

1. ^ Simion Retegan: Dieta românească a Transilvaniei (1863-1864). Cluj-Napoca, 1979., 314. o.
2. ^ Uő.: Sate şi şcoli româneşti din Transilvania la mijlocul secolului al XIX-lea (1867–1875). Cluj-Napoca, 1994., 35. o.
3. ^ A papírgyár honlapja.
4. ^ A Tohan gyár honlapja.

Brassó megye városai
Barcarozsnyó | Brassó | Feketehalom | Fogaras | Kőhalom | Szecseleváros | Vidombák | Viktóriaváros | Zernyest