Érvelési hiba

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az érvelési hiba egy logikus érvben lévő olyan hiba, amely az előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül hiba. Tehát olyan hibákról van szó, melyek az érvelés szerkezetében vannak, és nem a kiindulási előfeltevésekben. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor érvénytelennek mondják.

Ha egy érvelés ilyen hibát tartalmaz, ebből még nem következik az, hogy a premisszák hamisak, és az sem, hogy a konklúzió hamis. Ugyanakkor az érvelés mégis érvénytelen, mivel a konklúzió nem következik a premisszákból oly módon, ahogy azt az érvelés állítja. A konklúzió alátámasztására tehát a hibás érv nem alkalmas. Érvelési hiba lehet nem tisztán logikai érvelés is, például olyan valószínűségi érvelés, ami a valószínűség-számítás elveit hibásan használja.

Az érvelési hibák felismerése gyakorlati érvekben nehéz lehet, hiszen sokszor a logikai összefüggéseket elmosó retorikai minták szerint vannak szerkesztve. A következő példák azt is mutatják, hogy az érvelési hibák az érvelő érzelmi, pszichés vagy intellektuális gyengeségére is fényt deríthetnek. A logikai hibák ismerete és felismerése alkalmas lehet az ilyen esetek számának csökkentésére.

Az érveléselmélet az érvelési hibák megértésében és kategorizálásában segít (van Eemeren, Grootendorst). Ebben a megközelítésben az érvelést egy interaktív protokollnak tekintik, ami vitatott vélemények feloldását célozza meg. A protokollt bizonyos előírások szabályozzák, megsértésük pedig hibát jelent. Az alábbi lista sok hibája ilyen értelemben érthető meg.

[szerkesztés] Fajtái

[szerkesztés] Formai (szintaktikus) hibák

A legszigorúbb értelemben az érvelési hiba egy nem érvényes (nem létező) logikai következtetés alkalmazása.

Bizonyos gombák mérgezőek.
Bizonyos gombák ehetőek.

Tehát bizonyos gombák mérgezőek is és nem is.

Ez a következtetés hibás, mivel nincs ilyen érvényes logikai következtetési séma. Figyeljük meg, hogy bár az érvelés hibás, valóban léteznek olyan kivételes gombák, amelyek mérgezőek is, meg nem is, a körülményektől függően. Az érvelés hibás, holott a konklóziót magát más oldalról lehetne védeni.

Nincs tehét olyan következtetési séma, hogy:

Néhány x-re igaz, hogy P(x)
Néhány y-ra igaz, hogy Q(y)

Tehát néhány z-re igaz, hogy P(z) és Q(z).

Logikai szaknyelven: a "létezik" ("néhány") kvantor és az "és" operátor nem felcserélhető.

A fenti következtetés hibás voltának illusztrálására az ú.n. Venn diagrammok nagyon alkalmasak. Logikai szaknyelven a következtetés nem érvényes, mivel legalább egy esetben nem őrzi meg az igazságot.

A formai hibákat további két csoportra osztjuk aszerint, hogy a formai hiba a következtetés formai szabályait (következtetési hibák), vagy az ítéletlogika formai szabályait nem tarja be (ítéletlogikai hibák).

Sajnos nem minden ilyen logikai hibát ilyen egyszerű felismerni.

[szerkesztés] Tartalmi (szemantikus) hibák

Az érvelési hibák e fajtájában az alkalmazott következtetési forma esetleg formailag megfelelő, de a felhasznált szavak jelentése, vagy nem releváns volta miatt a következtetés mégsem érvényes. Egyik példája a hominímiával való visszaélés:

I. hipotézis: Isten mint fogalom, jelen van az emberek elméjében.
II. hipotézis: Az emberek elméjében lévő fogalmak léteznek.

Ennélfogva Isten létezik.

Ez egy tipikus érvelési hiba, és nem azért, mert a második premissza vitatható igazságú (ettől még maga az érvelés, mint feltételes állítás, érvényes lenne), hanem mert összekeveri az egyén által az Istenről alkotott fogalmat magával az Istennel, azaz a fogalom referenciájával.

[szerkesztés] Egyéb kategóriák

A hibáknak egyéb, a fentiekkel átfedő, és nem minden esetben egzakt kategóriái is léteznek, pl. érzelemre hivatkozás, relevancia hiánya, ok-okozati hibák, általánosítási hibák.

[szerkesztés] Példák érvelési hibákra

Az érvelési hibáknak nincs egységes magyar terminológiája. A magyar elnevezések kialakításában Te is segíthetsz a vitalapon: Vita:Érvelési hiba.

argumentum ad logicam (logikai hibára hivatkozás)
argumentum ad hominem (személyeskedés) Ezen belül:
- ad personam (hiteltelenítés)
- ad hominem circumstantiae (személyes körülményre hivatkozás)
- ad hominem tu quoque ("te is" érv)
argumentum ad ignorantiam (ellenpélda hiányára hivatkozás)
argumentum ad nauseam (sulykolás)
argumentum ad verecundiam (tekintélyre hivatkozás)
ignoratio elenchi (irreleváns érv)
argumentum ad misericordiam (szánalomra apellálás)
argumentum ad populum (közvéleményre hivatkozás)
argumentum ad temperantiam (mérsékletre való hivatkozás, „arany középút”)
hamis dilemma
wishful thinking (vágyvezérelt gondolkodás)
secundum quid (elsietett általánosítás)
szerencsejátékos tévedése
ok-okozati hibák
- petitio principii (körkörös érvelés)
- cum hoc [ergo propter hoc] (összefüggés és ok-okozat összekeverése)
- post hoc [ergo propter hoc] (egymásutániság és ok-okozat összekeverése)
- argumentum ad consequentiam (következményekre hivatkozás)
- csúszós lejtő

[szerkesztés] Lásd még

Kritikus gondolkodás
Demagógia
Informális logika
Szofizmus

[szerkesztés] Hivatkozások

Arisztotelész, On Sophistical Refutations, De Sophistici Elenchi.
William of Ockham, Summa of Logic (ca. 1323) Part III.4.
John Buridan, Summulae de dialectica Book VII.
Francis Bacon, the doctrine of the idols in Novum Organum Scientiarum, Aphorisms concerning The Interpretation of Nature and the Kingdom of Man, XXIIIff.
The Art of Controversy by Arthur Schopenhauer
John Stuart Mill, A System of Logic – Raciocinative and Inductive. Book 5, Chapter 7, Fallacies of Confusion.
C. L. Hamblin, Fallacies. Methuen London, 1970.
D. H. Fischer, Historians' Fallacies: Toward a Logic of Historical Thought, Harper Torchbooks, 1970.
Douglas N. Walton, Informal logic: A handbook for critical argumentation. Cambridge University Press, 1989.
F. H. van Eemeren and R. Grootendorst, Argumentation, Communication and Fallacies: A Pragma-Dialectical Perspective, Lawrence Erlbaum and Associates, 1992.
"Logic", an article from Philosophical Society.com