Azovi-tenger
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Azovi-tenger (orosz: Азо́вское мо́ре, ukrán: Азо́вське мо́ре, krími tatár: Azaq deñizi) vagy régies nevén Meótisz (latin: Palus Maeotis), a Fekete-tenger északi öble, nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze.
Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37555 km². Átlagos mélysége mindössze 13 méter, a Taganrogi-öbölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December-januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja. A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található.
Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.
A tenger északi és nyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi; gyakran okoz feszültséget a két ország között.
Based on work by