Bernáth Aurél

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Kiállítások
3 Köztéri művei
4 Díjak
5 Írásai
6 Irodalom
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Rippl-Rónai Ödön tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, akivel Kaposvárott ismerkedett meg. Majd Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János festőművészek irányítása alatt.1921-ben Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. 1926-ig élt Bécsben és Berlinben. 1930-as években visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Festészetére egyre inkább a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílus vált jellemzővé. Erőteljesen szembe helyezkedett a nonfiguratív ábrázolás móddal. 1927-ben Pöstyénbe költözött. Erre az időre tehetők, lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése: (Riviéra). 1926-ban a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja lett. Az 1930-as években a Gresham kör vezetője volt. Legjelentősebb művei ekkor születtek, (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki Művésztelepnek. Az 1940-es években képeinek hangvétele, az addig lírai stílusból átment a ridegebb színvilágba és ábrázolásba. A festészet mellett, grafikai, falképfestői és írói munkássága is jelentős. Kiemelkedő egyéniségű, klasszikus stílust képviselő festőművész volt. Szülővárosában Marcaliban, róla elnevezett galériát nyítottak.^[1]

[szerkesztés] Kiállítások

1928, Műcsarnok Tavaszi Tárlat
1928, Ernst Múzeum, Gyűjteményes kiállítás
1937, Frankel Szalon
1939, Ernst Múzeum
1956, Ernst Múzeum
1959, Brüsszeli Nemzetközi Kiállítás
1962, Velencei Biennálé
1957, Prága
1962, London
1971, Kaposvár
1972, Budapest Történeti Múzeum
1975, Művészeti Akadémia, Moszkva
1977, Tihany
1978, Hatvani Galéria
1985, Ernst Múzeum emlékkiállítás
1999, Festőterem, Sopron

[szerkesztés] Köztéri művei

A Dunán (secco, 1959, Budapest, Metropol Szálló étterme, 1969-ben elpusztult)
Hőerőmű (secco, 1960, Inota, Inotai Hőerőmű Kultúrháza)
Történelem (freskó, 1967, Budapest, MTA Régészeti Intézet)
Munkásállam (secco, 1970, Budapest, MSZMP Központi Bizottság Székháza)
Szentivánéji álom, Az ember tragédiája (freskó, secco, 1973, Budapest, Erkel Színház)
Pannó (1974, Kaposvár, Házasságkötő terem).

[szerkesztés] Díjak

1929, Szinnyei Társaság. nagydíj
1948, Kossuth-díj
1950, Munkácsy-díj
1952, Érdemes művész
1964, Kiváló művész
1970, Kossuth-díj

[szerkesztés] Írásai

Magyar Művészet című. folyóirat (1948–1949) szerkesztője
Írások a művészetről, 1947
A Múzsa körül, 1962
A Múzsa udvarában, 1967
Így éltünk Pannóniában, 1956
Utak Pannóniából, , 1960
Gólyáról, Helgáról, halálról, 1971
A kisebb világok, 1974
Feljegyzések éjfél körül, 1976
Egy festő feljegyzései, 1978

[szerkesztés] Irodalom

Hevesy Iván, Bernáth Aurél albuma (Nyugat, 1923)
Oltványi Imre, Bernáth Aurél újabb képei (Magyar Művészet, 1935)
Molnár Zsuzsa, Bernáth Aurél csendéletei (Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, 1959)
Genthon István, Bernáth Aurél (Budapest, 1964)
Pataky Dénes, Bernát Aurél (Budapest, 1972)
Illés Endre, Rend és dráma. Vallomás Bernáth Aurélról (Művészet, 1985. 7. sz.)
Heitler László, Bernáth Aurél képeiről (Somogy, 1987. 4. sz.)