Bipoláris zavar

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 januárjából származik.

Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.

	Orvostudományi portál

A bipoláris zavar^[1]^[2] (bipolar disorder (BD)) – úgy is ismert, mint mániás depresszió (manic depression (MD)) – egy pszichiátriai kórkép, utalva a mánia (vagy hipománia, vagy kevert fázis) és a klinikai depresszió (depressziós, vagy egykedvű/levert hangulat) váltakozásaira, egy hosszabb időtartamon keresztül.

Az egészséges átlag emberek által időnként tapasztalható feldobott jókedvvel, és levert hangulattal szemben egy bipoláris zavarban szenvedő beteg rendkívül szélsőséges hangulatingadozásokon megy keresztül, melyek akár hónapokig is eltarthatnak.^[3]

A legtöbb páciens már a késői tizenéves korában mutatja a betegség egyes tüneteit. Ezeket a panaszokat gyakran pubertáskori zavaroknak tudják be. Nem ritka, hogy a helyes diagnózis felállítására akár 8 évet is várni kell, ami általában a 25–40 éves kor között történik meg.^[4]

A bipoláris zavar a teljes népesség kb. 1%-át érinti, így egyes becslések szerint Magyarországon 100 ezren, az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 2,3 millióan szenvednek e betegségtől.^[5]

A betegek megfelelőn beállított gyógyszeres kezelés mellett teljes értékű életet élhetnek.

[szerkesztés] Bipoláris zavar

A bipoláris zavar megállapításához legalább egy mániás vagy kevert epizód előfordulása szükséges, hipomániás vagy klinikai depressziós epizód megjelenése is lehetséges.

Mániás diagnózis akkor állítható fel, ha a következő tünetek közül legalább három, legkevesebb egy hétig fenn áll^[6]^[7]^[8]:

Fokozott önértékelés
Csökkent alvásigény
Fokozott beszédkésztetés
Gondolatrohanás
Könnyen elterelhető figyelem
Szokatlanul felfokozott aktivitás
Nyugtalanság
Kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek

A Depressziós diagnózis felállításához az alábbi tünetek közül legalább öt, legkevesebb két héten keresztül fenn áll^[9]^[10]^[11]:

A nap legnagyobb részében levert hangulat, majdnem minden nap
Az örömérzet jelentős csökkenése
Jelentős súlygyarapodás, vagy csökkenés
Álmatlanság, vagy aluszékonyság
Pszichomotoros nyugtalanság vagy levertség
Fáradtság vagy csökkent energiaszint
Feleslegesség- vagy ok nélküli bűnösségérzés
Koncentrációs, gondolkodási képességek csökkenése
Halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági kísérletek

[szerkesztés] A bipoláris zavar fázisai

A bipoláris zavar különböző fázisaira úgy lehet tekinteni, mint egy-egy pillanatnyi stádiumra. A betegség természetéből fakadóan a páciens kedélyállapota ezen stádiumok között folyamatosan változik.

[szerkesztés] Depresszív fázis

A bipoláris zavar depresszív fázisának jelei és tünetei többek között a szomorúság, nyugtalanság, ok nélküli bűnösségérzet, dühös kedélyállapot, elhagyatottság-, magányosság érzet, alvási és evési zavarok, fáradtság, érdeklődésvesztés a napi tevékenységek iránt, koncentrálási problémák, lehangoltság, önutálat, apátia vagy nemtörődömség, deperszonalizáció (a saját személyiségre vonatkozó tudat zavara), érdeklődés elvesztése, a szexuális tevékenységek iránt érzett vágy csökkenése, vagy hirtelen felfokozódása, félénkség, vagy szorongás társaságban, ingerlékenység, krónikus fájdalom (ismert okkal, vagy anélkül), a motiváció hiánya és halállal-, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.^[12]^[13]

[szerkesztés] Hipománia

A hipománia a mánia egy kevésbé súlyos fajtája, pszichózis előfordulása nélkül. A mánia sok tünete jelen van, de sokkal kisebb fokban, mint a mániás epizódnál.

A hipomániás emberek általánosan úgy jellemezhetőek mint, energikus, euforikus személyek, túláradó ötletekkel, sokszor igen magabiztosak és karizmatikusak, és a kiteljesedett mániával ellentétben képesek az összefüggő, logikus gondolkodásra, így képesek megállni a helyüket a mindennapi életben.^[14]^[15]

[szerkesztés] Mánia

A Duke Egyetem kutatói kiegészítették Kraepelin mánia osztályozását, ami így magában foglalja a hipomániát (főként eufória), a súlyos mániát (ide értve az eufóriát, az abszurd túlzásokat, a szexuális ösztön, az ingerlékenység, a változékony hangulat, a pszichózis, az üldözési mánia, az ellenséges érzelmek és az agresszió magas szintjeit), a szélsőséges mániát (erősen rossz közérzet, örömérzet megszűnése), a diszforikus (boldogtalan) mániát, és a kevert mánia két formáját (ahol a depresszív és a mániás tünetek egyszerre vannak jelen).

A Mayo Klinika és egyéb források megemlítik még, mint a mánia lehetséges tüneteit: az áradozó jókedvet, a túlzott optimizmust, a gyors megállíthatatlan beszédet, a hevesen cikázó gondolatokat, az izgatottságot, a gyenge ítélőképességet, a meggondolatlanságot vagy olyan kockázatok vállalását melyeket normális esetben nem vállalna, a túlzott aktivitásra való hajlandóságot, az alvászavarokat vagy a szükséges alvás csökkenését, a figyelem könnyű elterelhetőségét (folyamatosan vált egyik témáról a másikra), a koncentrálásra való képesség elvesztését, a szertelen és hivalkodó vagy túlzottan színes öltözködést, az ellentmondást nem tűrő modort, és a hajlamosságot abban a hitben, hogy kifogástalan szellemi állapotban vannak.

A mániás betegek fáradhatatlanul, mértéktelenül és megfontolás nélkül kerülnek olyan szituációkba, amelyekben nem képesek felmérni a bennük rejlő, vagy a társadalom által rájuk háruló veszélyeket.

A pszichózis^[16] tünetei, a hallucinációk (hallani, látni, vagy egyéb módon érzékelni olyan dolgok jelenlétét, amelyek valójában nincsenek jelen) és a delúziók (téves személyes meggyőződések melyeknek nincs valós alapja vagy nyilvánvalóan ellentmondásosak és nem magyarázhatóak az illető kulturális körülményeivel). Üldözési mánia érzete is kialakulhat, amely során a beteg úgy gondolja, hogy őt ellenséges szervezetek vagy földöntúli erők üldözik vagy megfigyelik. Erőteljes és szokatlan vallásos hit szintén jelen lehet, mely során a beteg például erős meggyőződéssel lehet az iránt, hogy Isten-adta szerepe van a világban, nagy, sorsdöntő küldetése van, vagy természetfeletti képességeket tulajdonít magának. A delúziók a hangulattól függhetnek, de lehetnek attól függetlenek is.^[17]^[18]

[szerkesztés] Kevert fázis

A bipoláris zavar vonatkozásában a kevert fázis egy olyan állapot, ahol a mánia és a klinikai depresszió tünetei egyaránt jelen vannak (pl.: nyugtalanság, szorongás, agresszivitás, zavarodottság, kimerültség, álmatlanság, ingerlékenység, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, félelem, paranoia, üldözéses téveszmék, felgyorsult beszéd, rohanó gondolatok és dühroham).

A kevert fázisok többnyire a legkevésbé stabil fázisok (negatív hangulatok könnyen megjelenhetnek, de hamar el is múlhatnak) magukban foglalhatnak pánik rohamokat, rombolási hajlamot és öngyilkossági kísérletet. Egy hosszabban tartó kevert fázisban a beteg érzelmi fájdalma olyannyira súlyosbodhat, hogy egy pont után fizikai fájdalommá válik, mely sok beteget öncsonkításra késztet, mint vágás, égetés, vagy más önmaguknak fájdalmat okozó tett, kizárólag azért, hogy elvonja a figyelmüket az érzett fizikai vagy érzelmi fájdalomtól. Az öngyilkossági arány a kevert fázisban a legnagyobb.^[19]^[20]^[21]

[szerkesztés] Diagnózis

[szerkesztés] A diagnózis kritériumai

Az állandó fluktuáció a betegség alapvető természete. Az erőnlét, a hangulat, a gondolkodás, az alvás és az aktivitás mind a folyamatosan változó biológiai jegyek között van, melyet a bipoláris zavarban szenvedő páciensek tapasztalnak.

A betegségnek altípusai a bipoláris I., bipoláris II., ciklotímia.

[szerkesztés] Bipoláris I.

A BNO szerint a bipoláris I. zavar esetén egy, vagy több mániás, vagy kevert epizód állt fenn. A depresszív epizód megléte nem szükséges a bipoláris I. diagnózishoz, habár a bipoláris I. betegségben szenvedők túlnyomó többsége a depressziós epizódon is átesett.^[22]^[23]

[szerkesztés] Bipoláris II.

A bipoláris II. a sokkal gyakoribb, de nem kevésbé súlyos diagnózis, mely esetén rendszerint egy, vagy több hipomániás epizód és egy, vagy több súlyos depressziós epizód állt fenn.

Egy hipomániás epizód fennállása is elég a diagnózis felállításához. Ez a kikötés különbözteti meg az unipoláris depressziótól.

Bipoláris II. esetén nincs súlyos mániás epizód, ez különbözteti meg a bipoláris I.-től.^[24]^[25]

[szerkesztés] Ciklotímia

Nagyon enyhe bipoláris zavar, a depresszió, illetve mánia csak nagyon gyenge formájában van jelen, kezelést többnyire nem igényel. Talaján könnyen alakulhat ki bipoláris I, vagy bipoláris II.^[26]^[27]^[28]

[szerkesztés] A betegség lefolyása

A hangulatingadozások fázisainak gyakorisága szerint megkülönböztetünk normál vagy klasszikus-, rapid-, ultra rapid- és ultra rapid ultradián ciklusú lefolyást.^[29]^[30]

[szerkesztés] Klasszikus

Évente négy hangulatingadozás.

[szerkesztés] Rapid ciklus

Évente több mint négy hangulatingadozás.

[szerkesztés] Ultra rapid ciklus

Havonta több hangulatingadozás váltakozik.

[szerkesztés] Ultradián ciklus

Egy napon belül váltakoznak a fázisok. Nagyon nehéz megkülönböztetni a kevert fázistól.

[szerkesztés] Félrediagnosztizálás

A bipoláris zavart gyakran diagnosztizálják félre^[31] unipoláris depressziónak^[32], szorongásos zavarnak, kényszerképzetes/rögeszmés zavaroknak és a személyiség zavar különböző formáinak, például borderline személyiségzavarnak.

A bipoláris zavar súlyos mániás, súlyos depressziós, és súlyos kevert fázisaiban előfordulhatnak a pszichózis tünetei, vagy pszichotikus tünetek lehetnek. A bipoláris zavarral küzdő betegeket akiknél előfordulnak ezen szimptómák, néha helytelenül skizofréniával^[33], vagy egyéb súlyos mentális betegséggel diagnosztizálják.^[34]

[szerkesztés] Kezelés

A bipoláris zavart jelenleg nem lehet gyógyítani, de lehet megfelelően kezelni.^[35] A bipoláris zavar kezelésével kapcsolatban a fő hangsúly a betegség hosszútávú megfelelő kontrollálásán van. A kezelés magában foglalja a gyógyszertani és pszichológiai eljárásokat.

A bipoláris zavar kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, a legtöbb betegnek gyógyszer-kombinációra van szüksége.

Az úgynevezett hangulatstabilizáló gyógyszerek a mániás, illetve depressziós epizód megelőzésére, illetve súlyosságuk enyhítésére használatosak. A bizonyítottan hatékony hangulatstabilizáló gyógyszerek a lítium, és az anticonvulzív szerek, mint a valproát sav, a carbamazepin és a lamotrigin. Az atípusos antipszichotikumok (neuroleptikumok) a mánia akut kezelésében elfogadottak. (quetiapin, olanzapin, risperidon) Általánosságban elmondható, hogy a hangulatstabilizáló gyógyszerek sokkal hatékonyabbak a mánia kezelésében, habár néhányuk (lamotrigin, fluoxetin) a depresszióra is hatékony.

Minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, a bipoláris zavar kezelésére használatos gyógyszerekkel sincs ez másként. Mindegyik gyógyszernek egyedi mellékhatásai vannak.

A lítium gyomor-bél működési zavarokat (hányinger, hasmenés), memória zavarokat, súlygyarapodást és egyéb mellékhatásokat okozhat. A magasabb dózisoknak több mellékhatása van, míg az alacsonyabbnak (a még hatásos tartományon belül) kevesebb, vagy nincs.

Az anticonvulzív szereknek gyakran van nyugtató hatása, súlygyarapodást, illetve egyéb mellékhatásokat okozhatnak. Ha egy páciensnek nem válik be az egyik anticonvulzív szer, meg lehet próbálni egy másik alkalmazását. Kettő vagy több anticonvulzív szer kombinációja az egyes szerek tekintetében alacsonyabb dózissal is hatékony lehet, kevesebb mellékhatással.

Az antipszichotikumok mellékhatás profilja széleskörűen változik a hatóanyagok tekintetében. A leggyakoribb mellékhatás a nyugtató hatás, illetve az anyagcsere zavarok (mint súlygyarapodás, kóros vérzsír-összetétel, tartósan magas vércukorszint). Extrapiramidális (különböző mozgási) rendellenességeket, illetve nyugtalanságot is okozhatnak. Az antipszichotikumok tardív diszkinéziát (TD) is okozhatnak, ami egy akaratlan mozgásokkal jellemezhető betegség, leggyakrabban a száj, ajkak, nyelv, néha a törzs és a végtagok mozgását idézi elő.^[36] E betegség előfordulásának valószínűsége már sokkal kisebb az újabb atípusos hatóanyagok, mint a régebbi szerek (pl. haloperidol) esetében.

Mivel a hangulatstabilizálók általában hatékonyabbak a mánia, mint a depresszió esetében, a depressziós fázisokat néha antidepresszánsokkal kezelik. Ez utóbbi esetben fennállhat a mánia kiváltásának veszélye, melyet úgy lehet csökkenteni, ha csak hangulatstabilizálókkal megfelelően kiegyensúlyozott beteg kap antidepresszánst.

A gyógyszerelés hatása személyenként változhat, és jelentős időt vehet igénybe, hogy kiderüljön az adott szer hatásos-e, tekintve, hogy a betegség ciklusosságából adódóan az állapotban jobbulás következhet be kezelés nélkül is. Ebből kifolyólag nem várható azonnali egyértelmű hatás, habár a pszichotikus mánia gyorsan reagál az antipszichotikumokra, a bipoláris depresszió pedig gyorsan enyhíthető elektrokonvulzív terápiával (ECT) (köznapi szóhasználatban elektrosokk). Teljes stabilizálódás nem érhető el három-négy hétnél rövidebb idő alatt (némely antidepresszáns hatásának kifejlődéséhez pl. négy-hat hét szükséges).

A helyes gyógyszerelés betartása is komoly probléma lehet, mivel ahogy a beteg kezd mániás állapotba kerülni, elveszti a betegségérzetét, és gyakran abbahagyja a gyógyszerelést. A páciensek gyakran akkor is abbahagyják a gyógyszerek szedését, amikor a tünetek elmúlnak, helytelenül azt gondolván, hogy meggyógyultak, és néhányan élvezik a kezeletlen hipománia tüneteit is.

A depresszió nem reagál azonnal az újrakezdett gyógyszerelésre, tipikusan 6 hétig is eltarthat a megfelelő reakció. A mánia lassan alábbhagyhat, vagy átmehet depresszióba.

A további okok, amiért a betegek abbahagyják a gyógyszerelést a mellékhatások, a költségek és a pszichiátriai zavar miatt érzett megbélyegzés.

A jog által meghatározott relatíve kis számú esetben (a jogszabályoknak megfelelően, amikor a beteg önmagára és/vagy másokra nézve veszélyt jelent) a pácienst, aki nem ért egyet a pszichiátriai diagnózissal, vagy kezeléssel, a beleegyezése nélkül jogszerűen kezelés alá lehet helyezni.

[szerkesztés] Visszaesés

A betegek még gyógyszeres kezelés hatása alatt is tapasztalhatnak enyhébb fázisokat, vagy teljes mániás, illetve depressziós fázist. A bipoláris zavar úgy jellemezhető, hogy a felépülés alacsony, a visszaesés magas százalékban jelentkezik, valamint a fázisok között gyakori a gyengébb teljesítőképesség.

A következő viselkedések depresszív, illetve mániás visszaeséshez vezethetnek^[37]:

A gyógyszerelés abbahagyása, vagy csökkentése a pszichiáterrel való konzultáció nélkül.
A gyógyszerelés adagolásának nem megfelelő megválasztása. Általánosságban elmondható, hogy a hangulatstabilizálók alacsonyabb szintje mániába való visszaesést válthat ki. Az antidepresszánsok alacsonyabb szintje depresszióhoz, magasabb szintje kevert fázishoz, illetve mániához vezethet.
Kemény drogok, mint kokain, alkohol, amfetaminok vagy ópiátok rendszeres, illetve alkalmankénti fogyasztása. Ezek az állapot romlásához vezethetnek.
A rendszertelen alvás esetén az állapot egyensúlya megbomolhat. A túl sok alvás (okozhatják a gyógyszerek is) depresszióhoz, míg a túl kevés alvás kevert fázishoz, illetve mániához vezethet.
A koffein az állapot stabilitását ronthatja, ingerlékenységhez és mániához vezethet. Alacsony dózisban lehet antidepresszáns hatása, de mániát is kiválthat.
A nem megfelelő stresszkezelés, illetve életvitel. Kezeletlen stresszhelyzetek visszaesést okozhatnak. A gyógyszerek valamelyest növelik a stressztűrőképességet, de a túl nagy stressz visszaeséshez vezethet.

[szerkesztés] BNO kód

Bipoláris affektív zavar F31^[38] ^[39]

F31.00 – Bipoláris affektív zavar, hipomániás epizód
F31.10 – Bipoláris affektív zavar, mániás epizód pszichotikus tünetek nélkül
F31.20 – Bipoláris affektív zavar, mániás epizód pszichotikus tünetekkel
F31.30 – Bipoláris affektív zavar, enyhe vagy közepes depressziós epizód
F31.40 – Bipoláris affektív zavar, súlyos depresszió, pszichotikus tünetek nélkül
F31.50 – Bipoláris affektív zavar, súlyos depresszió, pszichotikus tünetekkel
F31.60 – Bipoláris affektív zavar, jelenleg kevert tünetek észlelhetők
F31.70 – Bipoláris affektív zavar, jelenleg remisszióban
F31.80 – Egyéb bipoláris affektív zavar
F31.90 – Nem-meghatározott bipoláris affektív zavar

[szerkesztés] Bipoláris zavar a játékfilmekben

Egy hatás alatt álló nő (A Woman Under the Influence), 1974
- Rendező: John Cassavetes
- Szereplők: Peter Falk, Gena Rowlands, Fred Draper, Lady Rowlands, Katherine Cassavetes, Matthew Laborteaux

Mr. Jones – Jogában áll meghalni (Mr. Jones), 1993
- Rendező: Mike Figgis
- Szereplők: Richard Gere, Lena Olin, Anne Bancroft

Eszelős szerelem (Mad Love), 1995
- Rendező: Antonia Bird
- Szereplők: Drew Barrymore, Chris O'Donnell

Csodabogár (Phenomenon), 1996
- Rendező: Jon Turteltaub
- Szereplők: John Travolta, Kyra Sedgwick, Robert Duval, Forest Whitaker, Ashley Buccille

[szerkesztés] Híres emberek akikről feltételezik, hogy bipoláris zavarban szenvedtek/szenvednek

Ez a szócikk vagy szakasz nem idézi a forrásokat, amelyek alapján készült.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 februárjából származik.

A forrásmegjelölésnél használt TWF jelentése: A személyt Kay Redfield Jamison említi Touched with Fire című könyvében. (Lásd: lista)

A forrásmegjelölésnél használt NAMI jelentése: A személy a National Alliance for the Mentally ill Mentális zavarokban szenvedő híres emberek listáján található.

Hans Christian Andersen, költő. TWF 268. o.
Sophie Anderton, modell. [40]
Charles Baudelaire, író. TWF 267. o.
Ludwig van Beethoven, zeneszerző. NAMI Lásd cikk Beethoven mentális állapotáról.
Lord Byron, költő. TWF 267. o. (A könyvben részletes leírás található Lord Byron betegségéről.)
Winston Churchill, politikus és volt angol miniszterelnök. NAMI
Kurt Cobain, zenész. Nirvana. Unokatestvére, Beverly Cobain, "szakképzett ápoló (...) mentálegészségügyi gyakorlattal" és a When Nothing Matters Anymore: A Survival Guide for Depressed Teens ISBN 1 57542 036 8 könyv szerzője állította egy interjúban: "Kurtöt fiatalkorában az aktivitás és a figyelem zavaraival, később bipoláris zavarral diagnosztizálták; (...) Mint ahogyan Kurt is kétségkívül tudta, a bipoláris betegséggel nagyon nehéz együttélni, és a helyes diagnózis is döntő fontosságú. Kurt szerencsétlenségére, a helyes kezelés betartása is kritikus pont."[41]
Charles Dickens, író. TWF 267. o.
Carrie Fisher, színésznő. A Csillagok háborúja Leia hercegnője. USA TODAY, BBC
Francis Scott Key Fitzgerald, író. TWF 269. o.
Linda Hamilton, színésznő. A Terminátor filmek sztárja. 40 éves korában diagnosztizálták nála a betegséget. [42]
Ernest Hemingway, író. TWF 269. o.
Margaux Hemingway, színésznő. Ernest Hemingway unokája. [43]
Jimi Hendrix, zenész. [44]
Hermann Hesse, író. TWF 269. o.
Kay Redfield Jamison, pszichológus. A nyughatatlan lélek című 1995-ös memoárjában maga számol be saját bipoláris betegségéről, valamint a bipoláris zavar és a művészi kreativitás kapcsolatáról érvel 1993-as Touched with Fire című könyvében.
Vivien Leigh, színésznő. Az Elfújta a szél Scarlettje. Holden, Anthony, Laurence Olivier, Sphere Books Limited, 1989, ISBN 0689115369 ; 221–222. o.
Courtney Love, zenész. A Hole együttes énekese, szóló karrier. Kurt Cobain özvegye. Életrajzában vallotta be: Brite, Poppy Z. (1998). Courtney Love: The Real Story. Simon and Schuster: Touchstone Editions. ISBN 0684848007
Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke. [45]
Michelangelo Buonarroti, művész. [46]
Marilyn Monroe, színésznő. [47]
Isaac Newton, tudós, matematikus. NAMI
Ozzy Osbourne, zenész. A Black Sabbath és a róla elnevezett zenekara énekese. A VH1 tévécsatorna "Heavy: The History of Metal" című 2006-os műsorában hangzott el.
Edgar Allan Poe, költő. TWF 269. o.
Trent Reznor, zenész. Nine Inch Nails [48]
Axl Rose, zenész. Guns N' Roses [49]
Robert Schumann, zeneszerző. TWF 269. o.
Britney Spears, zenész. [50][51][52][53][54]
Ben Stiller, színész. [55]
Sting, zenész. The Police, szóló karrier [56]
Ted Turner, vállalkozó, média mogul. CNN [57]
Mark Twain, író. TWF 268. o.
Jean Claude Van Damme, színész. Az ausztrál Woman's Day magazin 2006. január 30-i száma.
Vincent Van Gogh, festőművész. Lásd: Vincent and Me
Scott Weiland, zenész. Stone Temple Pilots, Velvet Revolver "Mániás-depressziós zavartól szenvedek, és úgy döntöttem nem szedek rá gyógyszereket." Idézet Weilendtől egy interjú során. Forrás:VH1.com
Virginia Woolf, regényíró, esszéista. TWF 269. o.; Lásd még Virginia Woolf's psychiatric history és Virginia Woolf and Her Madness

[szerkesztés] Források

Jamison, Kay Redfield (1993): Touched with Fire: Manic-Depressive Illness and the Artistic Temperament, New York, The Free Press. ISBN 0 02 916030 8
Famous People with Mood Disorders – Pendulum.org [58]
People with Mental Illness Enrich Our Lives – National Alliance on Mental Illness – Nami.org [59]
List of people believed to have been affected by bipolar disorder – Angol Wikipédia [60]
Celebrities with Bipolar Disorder – About.com [61]

[szerkesztés] Referenciák

^ Az angol Wikipédia azonos című szócikke – Bipolar disorder[1]
^ A német Wikipédia azonos című szócikke – Bipolare Störung[2]
^ Bipolar affective disorder definition – DiseasesDatabase.com[3]
^ Bipolar Disorder FAQ – 4. – MHSource.com[4]
^ Manic-Depressive Illness Facts – PsychLaws.org[5]
^ Dr. Rihmer Zoltán, Gonda Xenia – Bipoláris betegségek kezelése – I. Bevezetés – 2. bekezdés[6]
^ Bipolar Affective Disorder – Clinical – Manic episodes – eMedicine.com[7]
^ Bipolar Disorder – Signs and symptoms – Manic phase – MayoClinic.com[8]
^ Depression FAQ – What are the symptoms of depression? – McManWeb.com[9]
^ Bipolar Affective Disorder – Clinical – Major depressive episodes – eMedicine.com[10]
^ Bipolar Disorder – Signs and symptoms – Depressive phase – MayoClinic.com[11]
^ Bipolar I Disorder – Criteria For Mood Episodes – Major Depressive Episode – MentalHealth.com[12]
^ Bipolar II Disorder – Criteria For Mood Episodes – Major Depressive Episode – MentalHealth.com[13]
^ Bipolar I Disorder – Criteria For Mood Episodes – Hypomanic Episode – MentalHealth.com[14]
^ Bipolar II Disorder – Criteria For Mood Episodes – Hypomanic Episode – MentalHealth.com[15]
^ ICD-10 Online V. Fejezet (F30-F39) F31.2, F30.2 – WHO.int[16]
^ Bipolar I Disorder – Criteria For Mood Episodes – Manic Episode – MentalHealth.com[17]
^ Bipolar II Disorder – Criteria For Mood Episodes – Manic Episode – MentalHealth.com[18]
^ Dr. Rihmer Zoltán, Gonda Xenia – Bipoláris betegségek kezelése – I. Bevezetés – 10. bekezdés[19]
^ Bipolar I Disorder – Criteria For Mood Episodes – Mixed Episode – MentalHealth.com[20]
^ Bipolar II Disorder – Criteria For Mood Episodes – Mixed Episode – MentalHealth.com[21]
^ Bipolar I Disorder – Symptoms – MentalHealth.com[22]
^ Bipolar Disorder FAQ – What are the symptoms of bipolar I? – McManWeb.com[23]
^ Bipolar II Disorder – Diagnostic Criteria for Bipolar II Disorder – MentalHealth.com[24]
^ Bipolar Disorder FAQ – What are the symptoms of bipolar II? – McManWeb.com[25]
^ Bipolar Disorder FAQ – What are the symptoms of cyclothymia? – McManWeb.com[26]
^ ICD-10 Online V. Fejezet (F30-F39) F34.0 – WHO.int[27]
^ Dr. Rihmer Zoltán, Gonda Xenia – Bipoláris betegségek kezelése – I. Bevezetés – 4. bekezdés[28]
^ Bipolar Disorder FAQ – 3. – MHSource.com[29]
^ Forms of Bipolar Disorder – Rapid Cycling – About.com[30]
^ Diagnosis and Misdiagnosis – MoodSwing.org[31]
^ Bipolar and Depression – What's the Difference? – MoodSwing.org[32]
^ Bipolar and Schizophrenia – What's the Difference? – MoodSwing.org[33]
^ NIMH: Bipolar Disorder – What Are the Symptoms of Bipolar Disorder?[34]
^ Treatment of bipolar disorder – Angol Wikipédia[35]
^ Pszichiatria24x7.hu – Szószedet – Tardív diszkinézia[36]
^ K12 Academics – Bipolar Disorder Relapse – K12Academics.com[37]
^ ICD-10 Online V. Fejezet (F30-F39) F31 – WHO.int[38]
^ Gyógyinfók – BNO-kód kereső[39]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar oldalak

[szerkesztés] Külföldi oldalak

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../b/i/p/Bipol%C3%A1ris_zavar.html"