Bolsevik hatalomátvétel Szentpéterváron

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vlagyimir Iljics Lenin beszédet tart

A bolsevik hatalomátvétel Szentpéterváron (másként októberi forradalom, bolsevik forradalom, Nagy Októberi Szocialista Forradalom, röviden NOSZF) 1917. november 7-én történt forradalmi esemény Oroszországban.

[szerkesztés] Előzményei

A 1917 februárjában az I. világháború tragikus történései, a katonai összeomlás, a nép és a katonák elégedetlensége hatására Oroszországban polgári demokratikus forradalom tört ki, megdöntötték a cári rendszert (február 23.). Júliusban (3–4.) a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték.

[szerkesztés] Események

Az orosz forradalmi hagyományokat, az ingatag politikai helyzetet és a polgári kormány népszerűtlen intézkedéseit (mint amilyen például a háború folytatásának terve, a földosztás és a választások halogatása) kihasználva 1917. november 7-én (a régi juliánus naptár szerint október 25-én) Vlagyimir Iljics Uljanov azaz Lenin vezetésével lázadás tört ki Szentpétervárott. Lenint a svájci emigrációjából korábban a német titkosszolgálat juttatta vissza Oroszországba, ezzel is gyengítendő a világháborús ellenfelet.

A felkelés Lev Davidovics Trockij – a végrehajtó bizottság elökének – irányítása alatt a városba vezető utak lezárásával vette kezdetét. Ebben részt vettek a Péter-Pál erőd átállt katonái is. Miután a Vörös Gárda tagjai körülzárták a Téli Palotát (a kormány székhelyét); Lenin a Szmolnijból irányította az eseményeket. Az állami bank és a telefonközpont is a felkelők kezére került, s az ideiglenes kormány vezetője – Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij – elmenekült. Miután a Téli Palotában rekedt miniszterek a felkelők ultimátumát nem fogadták el – a legendák szerint – az Auróra cirkáló lövései adták meg a jelet az ostrom kezdetére.

Az Auróra cirkáló Szentpétervárott

Lenin vezetésével összeült a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa, ahol az alábbi tételeket fogadták el:

kimondták, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe megy át
dekrétumot adtak ki a hadviselő országoknak az azonnali békéről
kimondták, hogy a föld köztulajdonba megy át és a parasztok rendelkezésére bocsátják

Megalakult az első szovjet kormány, a Népbiztosok Tanácsa, amely forradalmi rendelkezéseket hozott:

bevezette a nyolc órás munkaidőt
bevezette a munkásellenőrzést az üzemekben, majd munkásigazgatást,
elismerte a volt birodalom minden népének egyenjogúságát és teljes önrendelkezési jogát,
elismerte Finnország függetlenségét.

November 8-án hajnalra az egész Téli Palota a forradalmárok felügyelete alá került, a minisztereket letartóztatták. Lenint választották a Népbiztosok Tanácsának elnökévé.

[szerkesztés] Megjegyzések

Szentpétervár neve 1914 és 1924 között Petrográd, vagyis Pétervár volt.
A forradalom hálája, hogy Trockijt később a forradalom ellenségének nyilvánították és egy felbérelt merénylő az emigrációban megölte.
A Téli Palota ostromáról később Eizenstein készített filmet.