Déry Mihály

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Déry Mihály (Mráz Mihály) (Hévíz, 1809. szeptember 7. – Budapest, 1891. március 7.) katolikus pap

[szerkesztés] Élete

Atyja kántortanító volt. 1818-ban szülői a német nyelv megtanulása végett Budára adták iskolába, hol a két alsóbb osztályt és a két első grammatikait végezte. Itt ismerkedett meg 1819-ben Szalay Ágostonnal s öccsével Szalay Lászlóval, a későbbi nagynevű történetiróval. A két ifjút irodalmi kisérleteik az agg Virág Benedekhez vezették, kinek példája Déry lelkületére elhatározó befolyással volt. A 3. és 4. grammatikát és az első humaniorát Vácon a piarista rendieknél, a másodikat ismét Budán, az első bölcseletet pedig Pesten az egyetemen végezte. A hatodik osztály végeztével 1827-ben beállott az esztergom főegyházmegyei növendék papok közé s a teológiára a pesti központi papnevelőbe küldték; itt az egyházirodalmi magyar iskolának munkás tagja volt. 1833. szeptember 11. misés pappá szentelték, azután segédlelkész volt Komáromban, (hol Czuczor Gergellyel barátkozott) és 1834. július 9-től Budaújlakon; 1835. április 1-jétől a Pest belvárosi plébánián. Az 1838. pesti árviz alkalmával önfeláldozó tevékenységével többek életét mentette meg. 1843. november 11. foglalta el a Szent Rókus-kórház lelkészi állomását, melyet haláláig viselt. 1846. július 9. a király kinevezte őt egyházi könyvbirálónak, mely tisztét, lelkészi foglalkozása mellett az 1848. átalakulásig viselte; ekkor változtatta Mráz vezetéknevét Déry-re; ugyanakkor a királyi városok alkotmányos átalakulásának és szervezésének kezdetén Pest város testületébe képviselőnek választatott és leszámítva a magyar alkotmány felfüggesztésének idejét, polgártársainak bizalmát haláláig birta. 1883. szeptember 11. ötven éves papi jubileumát a főváros polgársága rendkivüli közgyűléssel ünnepelte meg; ekkor működése helyén arcképét leplezték le s 3000 fővárosi polgár aláirásával albumot és ezüst serleget nyújtottak át neki. Budapest hatósága a főváros egyik utcáját róla nevezte el.

[szerkesztés] Munkái

1. Lehet-e a vegyes házasságoktól a beszentelést törvényesen megtagadni. Buda, 1840. (2. kiadás, némely ellenvetésekkel bővítve, Pest, 1841.)

2. Országos nemes-e a magyar alrendű pap? Pest, 1842. (Ism. Religió és Nevelés, 1842. II. 6. 7. sz.)

Számos politikai cikket és értekezést irt a hirlapokba; így a Religio és Nevelésbe (1842); a Lipthay Sándor által szerkesztett Nemzeti Ujságnak, a Világnak és Budapesti Hiradónak rendes munkatársa volt.