Komárom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a magyarországi városról szól. További jelentéséhez lásd: Komárom (Szlovákia).

Koordináták: é. sz. 47.73586° k. h. 18.15643°

Komárom

Komárom címere
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Komárom-Esztergom
Kistérség	Komáromi
Rang	város
Terület	70,20 km²
Népesség
Összesen: 19 659 fő (2006) Népsűrűség: 280,04 fő/km²
Irányítószám	2900
Körzethívószám	34
Térkép é. sz. 47.73586° k. h. 18.15643°	Település Mo. térképén

Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 2.1 A kezdetek 2.2 Magyar Komárom. (Dél Komárom) Épül a város. 2.3 Élet a II. világháború után 3 Látnivalók 3.1 Komáromi erődrendszer 3.2 Belváros 3.3 Koppánymonostor 3.4 Szőny 4 Testvérvárosai 5 Külső hivatkozások 6 Képtár 7 Források

[szerkesztés] Fekvése

A Duna jobb partján lévő város. A Vág folyó torkolata Észak-Komárom (Szlovákia) felett éri el a Dunát. Közúti és vasúti híd köti össze a Szlovákiához tartozó Észak-Komárommal.

[szerkesztés] Története

A Duna jobb partján elterülő település neve eredetileg Új-Szőny, amely Észak-Komárom (a Duna bal partján fekvő) városHOZ tartozott 1896-ig. Másik részével Szőnnyel (római kori neve: Brigetio) pedig 1977-ben egyesült. 1884-ben megépült a Budapest–Újszőny, majd 1890-ben az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. A várost kettészelte az 1919-ben alkotott új csehszlovák -magyar határvonal, a bal parti részt Észak-Komáromot elválasztotta Magyarországtól. Ekkor indult meg a déli rész valódi fejlődése.

[szerkesztés] A kezdetek

Komáromban mindig kiemelkedő kereskedelmi és stratégiai szerepet játszott a kedvező dunai átkelés lehetősége, a római kor óta, a folyón haladó vízi és a mellette lévő szárazföldi közlekedési utak miatt. A XI. században a mai Csillagerőd területén jött létre Rév-Komárom, egy picinyke település, melynek lakói a rév körüli teendőket látták el. A Dunán a komáromi várba történő átjutást biztosították illetve feleltek a biztonságos átkelésért. A települést a XVI. században a törökök pusztították el. A török kort követően kb. 1 km távolságra, nyugat felé a mai Erzsébet híd táján lévő repülőhídnál létesült. Ez a településrész 1777-ig Szőnyhöz tartozott. Ekkor Új Szőny néven önálló községgé válik.

Egyetlen fennmaradt épülete a hídfő keleti lábának közelében 1659-ben a gróf Zichy család által épített vendégfogadó. Ez az épületegyüttes látható Bernhard Werner 1732 körüli Komáromot ábrázoló rézkarcán. A szabadságharcban szinte teljesen elpusztult Új Szőny fejlődését a vasútnak köszönhette. 1856-ban kötötték össze a Győr-Bécs vasútvonallal. 1860-ban Székesfehérvárral, 1884-ben Budapesttel. 1891-ben megnyílt az Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal. A vasút létesítésével nagyobb számú vasutas telepedett itt le. Iparosok, kereskedők érkeztek a környékről illetve a Duna túlsó partjáról. Az erőd építkezéseinek folytatása 1850 és 1878 között élénkítette a község életét. 1890 körül már 1800-an laktak itt. Észak és Dél között 1589-ig csak komppal lehetett közlekedni, 1589-ben Pállfy Miklós várkapitány hajóhidat építtetett a vár és a Szent Péter palánk (mai Csillag erőd elődje) között. Ezt váltotta fel 1741-ben egy repülőhíd. 1838-ban újabb hajóhíd létesült. Az állandó híd szükségessége már az 1870-es években felmerült, de az Erzsébet híd átadására csak 1892-ben került sor. Észak és Dél egyesüléséről már 1895-ben megindultak a tárgyalások, de tényleges hatálya 1896. július 1-jétől kezdődik.

[szerkesztés] Magyar Komárom. (Dél Komárom) Épül a város.

A falusias városrész nem fejlődött sokat az I. világháborúig. Néhány gyár mellett felépült a Frigyes laktanya és a méntelep. Egy temploma a Szent István rk. templom és egy elemi iskolája volt. 1919-ben a csehszlovák hadsereg elfoglalta az északi városrészt. Április 30-án egy eredménytelen kisélet volt az elszakított városrész visszafoglalására. A trianoni döntés szentesítette a kialakult állapotokat: a Duna bal parti része, az észak komáromi rész Komárno néven a Csehszlovák köztársaság része lett. A déli, pedig Komárom-Újváros néven 1923-ig Csonka Komárom vármegye székhelye volt. 1928-tól Alapi Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester irányításával folyt az állami kölcsön segítségével megindult városfejlesztés. 1920-ban bevezették a villanyt, 1927-ben megoldódott a vízellátás is Észak Komáromból. 1937-ben megépült a vágóhíd. 1930-ban járási székhely lett. A Városi székház (polgármesteri hivatal) és a Pénzügyi Igazgatóság neobarokk épületei (1929) után felépült a rendőrségi (1930) és a járásbíróság (1935) valamint a pénzügyőri laktanya. (Jelenleg a Klapka György Múzeum van benne.)

Egyházi épületeket, úgy, mint zsidó imaház (1926) református templom (1927), baptista és evangélikus imaházakat építenek. A Jézus szíve rk. nagytemplom 1937-ben épült meg. 1927-ben népkönyvtárral, 1930-ban városi filmszínházzal, 1937-ben magán zeneiskolával és a strandfürdővel gazdagodott a város. Megnőtt az iskolai férőhelyek igénye is. Egy református, egy római katolikus elmei iskolával, valamint állami polgári iskolával gyarapodott. Az egyesületi élet is fejlődésnek indult. (Önkéntes Tűzoltó Testület, Footbal Club, Levente Egyesület, Katolikus Kör stb.) Az ipar területén nem sok fejlődés történt. Létesült egy textilgyár és egy vasöntöde. A világgazdasági válság megszüntette a szövőgyárat, és az asztalosárugyárat. Ebben az időszakban felépült kb. 500 magánház. 1938-ra a hét utcás településből 40 utcás város lett.

Az 1938-as első bécsi döntés (november 2.) a Felvidéket visszacsatolta Magyarországhoz. Így a két Komárom újra egy város. Az egyesített város megyeszékhely lett. A II. világháborúban több bombatámadás érte Komáromot. (Olajipari vállalat, a vasút, a hidak megsemmisítési kísérlete). A megszállással együtt a városból kb. 2000 zsidót hurcoltak el. Számos antifasiszta is életét vesztette. Dachau bán halt meg 1945-ben a nyilasok által elhurcolt Alapi Gáspár is. A városból a szovjet hadsereg 1945. március 28-31.-e között verte ki a német megszállókat. A visszavonuló németek magukkal vitték az olajgyár és a lengyár felszereléseit.

[szerkesztés] Élet a II. világháború után

A II. világháború után az északi városrész újra visszakerült Csehszlovákiahoz, a déli, pedig ismét az önálló fejlődés útjára lépett. Megindult az újjáépítés, a hivatalok visszatértek és folytatták működésüket. A lakáshiány enyhítésére az 1960-as évektől többszintes ˙(általában 2-4 emeletes) lakóházak, lakótelepek épültek. Bővült az üzlethálózat, a kulturális, sport és turisztikai létesítmények köre. 1945-től a város megyei jogú város volt, majd a járások megszűnéséig (1984)-ig járási székhely. 1965-ben a Lengyár áztatóüzeméhez vízforrást kerestek. A kutatóforrásból 64 °C-os melegvíz tört fel. Később gyógyvíznek minősítették. Fegyveres konfliktus 1956-ban, Komáromban nem volt. Október 26-án a budapesti egyetemisták melletti szimpátiatüntetés volt. A Frigyes laktanyát ekkor foglalta el a szovjet hadsereg. A rendszer-változás után megalakult önkormányzat egyre nagyobb hangsúlyt adott a városkép újra formálására, rendezett virágos kisváros kialakítására. Önkormányzati és vállalkozói formában bevásárlóközpontok és szupermarketek nyíltak. (Kalmár köz,Duna áruház, TESCO,)

(Ó) Szőny 1971-ben nagyközség lett. Komárommal 1977-ben egyesült.

A XIX. század végétől a monostori Dunaparton politikusok, kereskedők építették fel villáikat. A hivatalos neve: Koppánmonostor. A településnek a XX. század elején kb. 500 lakosa volt. Közigazgatásilag 1922-től tartozik Komáromhoz. A terület nagy része manapság is üdülőterület, részben a nagy Duna, részben a Duna holtága mellett.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Komáromi erődrendszer

(világörökség jelölt)

• Csillag erőd

Dunapart

A Duna jobb parti város erődrendszerének legidősebb tagja, melynek elődje a Szent Péter palánk 1586-ban épült. Ez az erőd tarotta ellenőrzése alatt a Vág-Duna torkolatát. A másik két magyarországi erődtől abban különbözik, hogy széles vízesárok védte.

• Igmándi erőd

Igmándi út

Az erődrendszer legfiatalabb tagja 1871-1877 között épült. Középkori, lesüllyesztett, olasz minta alapján. Érdekessége az ellenséges tűz szilánkhatásai ellen védelmet szolgáló harántsáncai, amelyek eredeti állapotukban láthatók. Kazamatáiban tekinthetők meg a Klapka György múzeum lapidáriuma (kőtára) római kori anyagai.

• Monostori erőd

Dunapart 1.

Közép Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dúnántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg, de mire befejezték haditechnikailag elavult. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. 1945-től 1991-ig a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Ma már katonai szerepe megszünt.

- Egyik állandó kiállitása a kenyérmúzeum.

- Ezen kivül látható a Várak, korok katonák cimű állandó kiállítás is.

[szerkesztés] Belváros

• A főtéren (Jókai tér) áll az 1747-ben épített református templom, melyet 1927-ben neoromán stílusban alakítottak át. Előtte Jókai Mór mellszobra áll. A templom mellett található a város egyik legrégebbi háza, amely egykor fontos postakocsi állomásként müködött.

• Jézus szíve rk. templom

A modern egyházmüvészet jelentős alkotása 1937-ben készült. A '30-as évek kiemelkedő képzőmüvészeinek alkotásai díszítik. Szószékének kerámiaképei Kovács Margit alkotásai. A főbejárat felett Szemereki Teréz komáromi származású művész kerámiaképe látható.

• Szent Imre Általános iskola és Szent Teréz kápolna

Az egykori római katolikus elemi leányiskola és apácazárda 1923-1925 között épült. Az itteni apácáknak alakították ki a kör alaprajzú Szent Teréz kápolnát. Az iskolaépület bejárata feletti timpanonban lévő kitárt karú Krisztus kép Vilt Tibor munkája.

• Szent István rk. templom (kis templom)

A tatai Szabó József építő mester tervezte és építette 1891-ben a főposta melleti Szent István térre.

• Klapka György Múzeum (Főépülete: Kelemen László u. 22.)

A múzeum főépülete 1996-ban nyílt meg a korábban "finánc laktanyának", majd fiú kollégiumnak használt épületben. A brigetiói ásatások tárgyi leletei szerepelnek az állandó kiállításon, illetve a nagyméretű terrazzo-padlós, freskó és stukkódíszes lakóházak maradványai. Az időszakos kiállitóteremben Komáromhoz kötödő képző-, és iparmüvészeti, valamint néprajzi és helytörténeti kiállitásokat rendeznek.

- Római Kőtár Itt láthatóak Dél-Komárom keleti városrésze Szőny (Brigétio) területén talált kőfaragványok. A halott kultusszal kapcsolatos evilági életöröm túlvilági továbbélését szimbolizáló sírkövek és szarkofágok, a római vallás sokrétűségét jelképező oltárkövek, valamint mérföldköveken kivül, az ittlakók mindennapjaival, az életről és a halálról alkotott elképzeléseivel ismertetnek meg minket.

- Magyar Tengerészet történeti Gyüjtemény Az ország egyetlen összefüggő, a magyar kereskedelmi és haditengerészetével foglalkozó gyüjteménye. Juba Ferenc ajándékozta 1987-ben Komárom városának. A kiállitás megtekinthető a városi önkormányzat épületének alagsorában.

• Komáromi Kisgaléria

A Csokonai müvelődési Központban 1977-ben megnyílt galéria képzmüvészeti kiállításoknak ad otthont.

• Czibor Zoltán emlékszoba (Sport u. 54.)

A komáromi származású világhírű labdarúgónak, a legendás Aranycsapat balszélsője személyes emléktárgyaiból álló emlékszoba a városi sporttelep irodaépületében látogatható.

• Komáromi gyógyfürdő

[szerkesztés] Koppánymonostor

• A város határában állott a Koppány nemzetség által a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított bencés apátság Koppánymonostora, melyet 1222-ben említenek először. Ma Monostorpuszta őrzi emlékét.

A 10-es úton Győr felől közeledve Komárom városához, üdülőövezet, csinos lakóházak, a vasúti összekötőhíd, s a Monostori erőd fogadja a látogatót. Az út mellett az Ácsi erdőben az 1848/49-es szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, a gyönyörű Dunapart, s az Erdő-csárdánál védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. E területen a római korban őrtornyok vigyázták a határt, a középkorban pedig a Katapán nemzetség monostora adott otthont a Szent Benedek rend regulái szerint élő barátoknak. A monostor lakói a török elől menekülve, valószínűleg 1529-ben hagyták sorsára az épületeket. A rövid ideig hiteles helyül is szolgáló monostor romjai 1757-ben még felismerhető állapotban voltak. Helyén ma szivattyútelep áll. Emlékét a településrész elnevezése mellett a koppánmonostori apáti cím, s egy, az épületből fennmaradt kőoroszlán őrzi. Ez utóbbit a Klapka György Múzeumban található. Koppánmonostor jeles műemléke az 1709-ben állított Nepomuki Szent János barokk szobor.

[szerkesztés] Szőny

• Gyürky kastély

Az első világháború előtt neobarokk stílusban épült kastély 1945-ig a Gyürky grófok családi kastélya volt. 1945 óta a Selye János városi kórháznak ad otthont. A kastély kertjében botanikai ritkaságok is találhatók. pl. az elsőnek nyíló téltemető virág.

• római katolikus templom

Az 1763-as földrengésben elpusztult háromhajós ősi rk. templom utódja. 1774 és 1778 között épült későbarokk stílusban. Freskója és szószéke valószinűleg Vogl Gergely és Bebo Károly építész munkája. Különlegessége, hogy a templom külső falába a felújítás során visszarakták az 1848-1849-es ágyúzásokkor becsapódott ágyúgólyókat.

• Római tábor (Brigetio): Archeológiai kutatások miatt részben visszatemetve.

[szerkesztés] Testvérvárosai

• Komárom, Szlovákia

• Lieto, Finnország

• Naumburg , Németország

• Juddendorf - Strassengel, Ausztria

• Szászsebes, Románia

• Sosnowiec, Lengyelország

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Komárom város önkormányzatának honlapja
• Komárom város önkormányzatának korábbi honlap
• Google maps
• Komárom az Irány Magyarország.hu honlapján
• Komáromban tetszik Jókai híd név
• Térkép Kalauz - Komárom
• Komárom légifotókon
• szallas-utazas-udules.hu
• www.jamk.hu
• [1]
• [2]
• Film Komáromról - indulhatunk.hu

Észak Komárom:

• www.europeplace.com
• www.komarom.sk

[szerkesztés] Képtár

Az Igmándi út megújult	Időszaki kiállítás a város hőskoráról	A múzeum főépülete	A kenyérmúzeumban
Így látták el az erőd lakóit	Szabadtéri kiállítás a Szabadság téren	Kiállítás a hőskorról

[szerkesztés] Források

• Bárdos Dezső: Fejezetek a város történetéből, mai életéből (kézirat, 1969)
  • dr. Baranyai József: Fejedelemjárás Komárom vármegyében (Bp. 1912)
  • Bárdos-Piskolti: Komárom dicső múltjából 1848-49 és részletek 1919. évi történetéből
  • Kecskés László: Komárom múltja és jelene
  • Paulovics István: A szőnyi törvénytábla (La table de privileges de Brigetio)
• Borhy László -Számadó Emese: A Szőny-vásártéri ásatás leleteiből 1992-1995 (Komárom város önkormányzata,1996)
• Hegedüs Béla – Kecskés László Komárom város utcanévadói, műemlékei, emlékművei (Komárom, 1975)
• Magyarország megyei kézikönyvei Komárom-Esztergom megye (CEBA Szekszárd,1998) ISBN 963 9089 00 1 Ö
• Számadó Emese: 40 éves a komáromi Klapka György Múzeum (Komárom,2005) ISBN 963 219 121 S
• Számadó Emese: Komárom és térsége (CEBA Magyarország kisrégiói Veresegyház, 1998) ISBN 963 9889 00 1 Ö
• Számadó Emese: Új Szőnytől Komáromig (1896-1951) (Komárom Város Önkormányzata Komárom, 2006) ISBN 963 229 792 X

Komárom-Esztergom megye városai
Bábolna · Dorog · Esztergom · Kisbér · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Oroszlány · Tata · Tatabánya