Eckhart mester

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Eckhart mester (kb. 1260-1327) középkori keresztény misztikus gondolkodó.

Eckhart, Domonkos rendi szerzetesként Párizsban tanult. Német és latin nyelven írt beszédeket, főműve az Opus tripartitum, ami még nem jelent nyomtatásban. A németül írt beszédeit – tekintettel a hallgatóságra – igen szívhez szóló nyelven írta.

Eckhart Istenről alkotott fogalma a neoplatonikus gondolkodás nyomait viseli magán.

Egyedül létező tulajdonképpen csak Isten: Ő a fő és egyedüli valóság. Ami rajta kívül van, az igazi léttel nem bír. Ő merőben egyszerű lény, akiben nincs semmiféle különbség. Isten lényéről képtelenség fogalmat alkotni, sőt meghatározni sem lehet, csak arról lehet fogalmunk, hogy mi nem Ő.

Ekhart szerint Istennek nem úgy van léte, mint a teremtett létezőknek, hanem Ő maga a lét, és minden létező Istenben létezik. Isten tart fenn mindent a létben és nélküle a dolgok semmivé lesznek. Az ember Istent a lelke legbelsejében találhatja csak meg, de ez csak akkor sikerülhet, ha az ember teljesen átadja magát a legbensőbbnek és belőle él. A lélek készen áll Isten lényegének befogadására, mert ő Isten születésének a helye az emberben. Isten saját fiában nyilvánitja ki a lényegét, a fiú az Ő szava, aki a lélekben szól az emberhez.

[szerkesztés] Magyarul megjelent művei

Eckhart mester: Beszédek. Helikon 1986; Paulus Hungarus Kiadó, 2003.
Eckhart mester: A Teremtés könyvének magyarázata. Helikon, Bp., 1992.
Eckhart mester: Útmutató beszédek. T-Twins Kiadó, 1995
Eckhart mester: A nemes ember kereszténysége; Camelot Kiadó, 1997
Eckhart mester: Intelmek és tanító beszédek, Vígasztalás könyve + Eckhart mester élete és tanítása, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2000 .
Eckhart mester: Tizenöt Német Beszéd; Kráter Műhely Egyesület, 2004.

[szerkesztés] Irodalom

Dr. Málnási Bartók György: A középkori és újkori filozófia története. Hága, Hollandia 2002. ISBN 9080710121
Filozófia Atlasz. Atheneum Kiadó 1999. ISBN 9638596236