Fészkesek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fészkesek (Asteraceae) családja

Csillagőszirózsák (Aster amellus)

Rendszertan

Ország:	Növények (Plantae)
Csoport:	Szövetes növények (Tracheophyta)
Főtörzs:	Virágos növények (Spermatophyta)
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend:	Fészekvirágzatúak (Asterales)
Család:	Fészkesek (Asteraceae)

Alcsaládok

Asteroideae
Nemzetségcsoportok:
Anthemideae, Athroismeae, Astereae,
Bahieae, Calenduleae, Chaenactideae,
Coreopsideae, Doroniceae, Eupatorieae,
Gnaphalieae, Helenieae, Heliantheae,
Inuleae, Madieae, Millerieae,
Neurolaenea, Perityleae, Plucheae,
Polymnieae, Senecioneae, Tageteae
Barnadesioideae
Nemzetségcsoportok:
Arnaldoa, Barnadesia, Chuquiraga,
Dasyphyllum, Doniophyton , Fulcaldea
Cichorioideae
Nemzetségcsoportok:
Arctotidae, Cardueae, Cichorieae,
Eremothamneae, Gundelieae, Lactuceae,
Liabeae, Mutisieae, Tarchonantheae,
Vernonieae

A Wikifajok tartalmaz
Fészkesek témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Fészkesek témájú médiaállományokat.

Egyéb név

Compositae

A fészkesek (Asteraceae) a fészekvirágzatúak (Asterales) rendjének névadó, az orchideafélék után a növények legtöbb fajt számláló családja. Viszonylag fiatal család, az Antarktisz kivételével az egész Földön elterjedt, főleg a mérsékelt övben. Legtöbbjük lágyszárú, csak néhány cserje és fa tartozik ide. A család legfőbb jellemzője a speciális virágzat, a fészek.

Tartalomjegyzék

1 Rendszerezés
- 1.1 APG-rendszer
- 1.2 Egyéb rendszerek
2 Jellemzők
3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Rendszerezés

[szerkesztés] APG-rendszer

Az Angiosperm Phylogeny Website^[1] 11 kládra osztja fel a családot:

Barnadesioideae - Stifftia csoport - Mutisioideae - Gochnatioideae - Hecastocleidoideae - Carduoideae - Pertyoideae - Gymnarrhenoideae - Cichorioideae - Corymbioideae - Asteroideae

[szerkesztés] Egyéb rendszerek

A családot hagyományosan két alcsaládra szokták osztani a nyelves és csöves virágok megoszlása és a tejnedv jelenléte alapján:

Csövesvirágúak (Tubuliflorae) - A virágzatban csak csöves, vagy a virágzat közepén csöves, a szélén nyelves virágok vannak. A nyelves virág három cimpájú. Tejnedv van. Az ebbe az alcsaládba tartozó növények között előfordulnak olyan mesterségesen létrehozott fajták, melyeknek virágzata csak nyelves virágokból áll (telt virágzat).

Nyelvesvirágúak (Liguliflorae) - A virágzatban csak nyelves virágok vannak, ezek öt cimpájúak, tejnedv nincs.

[szerkesztés] Jellemzők

A parlagfű (Ambrosia) nemzetségben egy, a szerbtövis (Xanthium) nemzetségben két virágra redukálódott a virágzat. Az összes többi nemzetség tányérszerűen kiszélesedett vagy kúpos, kívülről fészekpikkelyekkel borított (involucrum) virágzati tengelyen (vacok) ülő, általában hímnős virágok alkotta virágzattal rendelkezik. A fészkek további csoportosulásai egyéb virágzattípusokat is eredményezhetnek. Az egyes virágok lehetnek sugaras szimmetriájú csöves virágok, melyekben a szirmok csőszerű pártává nőttek össze, vagy kétoldali szimmetriájú nyelves virágok, melyekben a szintén összenőtt szirmokból álló párta az egyik oldalra hosszan kinyúlik. Előbbiek a virágzat belsejében (kög), utóbbiak a virágzat szélén találhatók, ezáltal a virágzat egyetlen nagy sugaras szimmetriájú virágot imitál. Az egyes virágok tövében gyakran előfordul a vacokpikkely, ennek megléte, formája fontos határozó bélyeg. A csészelevél gyakran hiányzik, vagy tollas, szálkás repítőeszközzé (pappus), vagy koronácskává, esetleg horgas szálkákká alakul. A porzó töve a pártához nőtt, a portokok portokcsővé nőttek össze. A bibe a portokcsövön keresztül bújik ki, kitolva a már kiszóródott pollent. Csúcsa ágasan széthajlik, az ágacskák belső oldala fogadja az idegen virágport. Ha az idegenbeporzás esetleg elmarad, az ágacskák visszahajlanak és a beporzás a saját virágporral megy végbe (önbeporzás). A termő alsó állású, két termőlevélből nőtt össze, a termés kaszat.