Föníciai ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Föníciai ábécé
Típus:	Mássalhangzó-írás
Nyelvek:	föníciai
Időszak:	Kr. e. 1050 után
Felmenők:	ókánaánita Föníciai ábécé
Leszármazott írásrendszerek:	héber írás arámi írás görög ábécé stb.
ISO 15924 kód:	`Phnx`
Megjegyzés: Ez az oldal Unicode-ban kódolt IPA fonetikai jeleket tartalmazhat. Lásd az IPA szócikket további információkért.

A föníciai ábécé az ókánaánita ábécé leszármazottja; létezését a hagyományoknak megfelelően Kr. e. 1050 óta tartjuk számon. Az ábécét a föníciaiak használták északi-sémi nyelvük lejegyzésére. Az ábécé modern leszármazottai közé tartozik a héber ábécé, a görög ábécé, a latin írás és a cirill ábécé is. Csakúgy, mint az ókánaánita, a föníciai is egy mássalhangzóírás, amely nem tartalmaz jeleket a magánhangzókra – ezek kimaradtak a leírt szövegből. Az első ábécé, amely a már a magánhangzókat is jelölte, a görög ábécé volt.

Föníciai feliratokat számos, a Mediterráneum környékén található korábbi föníciai város és gyarmat területén találtak, mint például a ma Libanonban elhelyezkedő Bübloszban, és a tunéziai Karthágóban. A később felfedezett leletek az ókori Egyiptomban történt használatot is igazolják.

[szerkesztés] Az ábécé

Betű	Unicode	Név	Jelentés	Hangzás	Megfelelő betű...
Betű	Unicode	Név	Jelentés	Hangzás	a héberben	az arabban	a görögben	a latinban	a cirillben
	𐤀	Alef	ökör	ʼ	א	ﺍ	Αα	Aa	Аа
	𐤁	Beth	ház	b	ב	ﺏ	Ββ	Bb	Бб, Вв
	𐤂	gimel	teve	g	ג	ﺝ	Γγ	Cc, Gg	Гг
	𐤃	Daleth	ajtó	d	ד	ﺩ، ذ	Δδ	Dd	Дд
	𐤄	hē	ablak	h	ה	ﮬ	Εε	Ee	Ее, Єє
	𐤅	wāw	horog	w	ו	ﻭ	Υυ	Ff, Uu, Vv, Ww, Yy	Уу
	𐤆	zayin	fegyver	z	ז	ﺯ	Ζζ	Zz	Зз
	𐤇	Heth	kerítés	ḥ	ח	ﺡ، خ	Ηη	Hh	Ии, Йй
	𐤈	Teth	kerék	ṭ	ט	ﻁ، ظ	Θθ
	𐤉	Yodh	kar	y	י	ﻱ، ى	Ιι	Ii, Jj	Іі, Її, Јј
	𐤊	kaph	tenyér	k	כ,ך	ﻙ	Κκ	Kk	Кк
	𐤋	lāmedh	ösztöke	l	ל	ﻝ	Λλ	Ll	Лл
	𐤌	mēm	víz	m	מ,ם	ﻡ	Μμ	Mm	Мм
	𐤍	nun	hal	n	נ,ן	ﻥ	Νν	Nn	Нн
	𐤎	sāmekh	támaszték	s	ס		Ξξ, Χχ	Xx	Хх
	𐤏	Ayin	szem	ʼ	ע	ﻉ، غ	Οο	Oo	Оо
	𐤐	pē	száj	p	פ,ף	ﻑ	Ππ	Pp	Пп
	𐤑	Tsade	papirusz (növény)	ṣ	צ,ץ	ﺹ، ض			Цц, Чч
	𐤒	qōph	majom	q	ק	ﻕ		Qq
	𐤓	rēš	fej	r	ר	ﺭ	Ρρ	Rr	Рр
	𐤔	šin	fog	š	ש	س، ش	Σσς	Ss	Сс, Шш
	𐤕	tāw	jel	t	ת	ﺕ، ث	Ττ	Tt	Тт

[szerkesztés] Jellemzői

A jeleket vízszintesen jobbról balra írtak, kezdetben nem használtak szóközt, majd később kis pontokkal, vonásokkal különítették el a szavakat egymástól.

Ábécéjük minden betűjének nevet adtak. A betűk neveit szó szerint átvette tőlük a héber nyelv, és bizonyos fokú változtatással a görög nyelv is.

Néhány föníciai hang:

halef (jelentése: ökörfej) = „h”
béth (ház) = „b”
gimel (teve) = „g”
daleth (ajtó) = „d”

Csak mássalhangzókat írtak le, így a szavak mondatbeli jelentéséből, a szövegösszefüggésből kellett az olvasónak a hiányzó magánhangzókat kikövetkeztetni. (Az „a”-t torokhangnak és nem magánhangzónak tekintették!)

[szerkesztés] Története

A föníciaiak kezdetben az egyiptomi hieratikus írást használták, majd azi. e. 14-13. században alakították ki a saját ábécéjüket. Később ebből alakult ki a görög ábécé és a latin ábécé, és így közvetve Európa valamennyi nyelvének ábécéje.

A föníciai írás legnevezetesebb fennmaradt emléke az úgynevezett moabita kő. Ezt a követ francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében a 19. század közepén. A kő az i. e. 9. századból származik, és Mésa, moabita király győzelmeit örökíti meg.

[szerkesztés] A föníciai és a görög ábécé kapcsolata

A görög írás föniciai eredetét a két nyelv betűneveinek feltűnő hasonlatossága is jól mutatja:

halef – alpha
béth – béta
gimel – gamma
daleth – delta

Az az ókori görög szokás, hogy a sorvezetés jobbról balra halad, ugyancsak a föníciai írásból ered, és a görögök csak később tértek át a balról jobbra haladó sorvezetésre.