Füsti fecske
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Hirundo rustica Linné, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A füsti fecske (Hirundo rustica) a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fecskefélék családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű madár.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Ausztrália kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli.
[szerkesztés] Alfajai
- Hirundo rustica erythrogaster
- Hirundo rustica gutturalis
- Hirundo rustica mandschurica
- Hirundo rustica rustica
- Hirundo rustica saturata
- Hirundo rustica savignii
- Hirundo rustica transitiva
- Hirundo rustica tytleri
[szerkesztés] Megjelenés
A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos vöröses árnyalattal, torka és homloka élénk rozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb.
Ez a madár rendkívül kicsi és könnyű: testhossza csak hosszú farktollai miatt éri el a 17-19 centimétert. Vékony, hosszú, hegyes szárnyainak fesztávolsága 32-34 centiméter. A füsti fecske testtömege 16-20 gramm között mozog.
[szerkesztés] Életmód
A kecses, gyors füsti fecske hasznos madár: repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást.
Szeptember-októberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vedlés a többi költöző madártól eltérően a telelőhelyen történik meg, nem indulás előtt. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni, és nagyobb nádasokban éjszakáznak.
A füsti fecske éneke csicsergő-fecsegő, hívóhangja „tszvit-tszvit-tszvit”, vészjelzéskor pedig síró „tszink-tszink” hangot hallat.
[szerkesztés] Szaporodás
A délről megérkezett füsti fecskék számára májusban érkezik el a költési időszak kezdete. Az amúgy társas madarak ekkor párokat alkotnak, és közösen fészket kezdenek építeni. A csésze alakú fészket szinte kizárólag emberi környezetben, épületek (istállók, pajták) fedett részeiben cseppenként és szálanként tapasztják össze a pocsolyák sarából és különféle növényi részekből. Sokszor előző évi fészkeket foglalnak el újra és bővítenek ki. A füsti fecske nem kimondottan telepes fészkelő, ám gyakran előfordul, hogy meglehetős közelségben épül fel több költőhely.
A füsti fecske évente többnyire két – bőséges időben három – fészekaljat nevel fel, bár elterjedése északi részén általában csak egyet. Egy alkalommal 4-6 fehér alapon kékesbarnán pettyezett tojást raknak, amelyek 14-16 nap múlva kelnek ki. A fiókák kezdetben csupaszok és vakok, mintegy 18-23 napon belül válnak röpképessé. Csillapíthatatlan étvágyukat addig mindkét szülő igyekszik kielégíteni, ilyenkor egy nagyobb fészekaljhoz akár naponta 400 alkalommal hoznak torkukban eledelt.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás
A füsti fecske a Kárpát-medencében az áprilistól októberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő.
Magyarországi becsült állománya 220-320 000 párra tehető, és stabilnak mondható. Legnagyobb sűrűségben az Alföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a Kisalföld északi részén, a Szigetköz vidékén és a városi területeken.
[szerkesztés] Védettség
A füsti fecske Magyarországon védett madár, eszmei értéke 10 000 forint. SPEC értékelése 3-as, azaz az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő. Elsősorban táplálékának vegyszeres pusztítása jelent veszélyt erre a hasznos kis madárra.
[szerkesztés] Források
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
- Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 9635451946)
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
- Kárpátkert