Ferences rend

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A ferences rend (franciskáriánusok, ferencesek) egy római katolikus szerzetesrend, melyet Assisi Szent Ferenc (1182. – 1226. október 4.) alapított 1209-ben.

Ferences rendi Kolostor, Szécsény

Tartalomjegyzék

1 A rendről általában
2 A rend belső szervezete
3 A rend Magyarországon
4 Lásd még
5 Külső hivatkozások
6 Forrás

[szerkesztés] A rendről általában

Ferenc 1209-ben elhatározta, hogy apostoli szegénységben folytatja életét. Durva csuhában és mezítláb, elkezdett a megtérésről prédikálni. Hamarosan többen csatlakoztak hozzá. A rend 1210-ben szóban, majd 1223-ban írásban nyert megerősítést III. Ince pápától. Az új rend, amely szigorú szabályai folytán nagy hatással volt a kor szellemére, óriási arányokban terjedt az ismert világrészekben.

A rend alapszabályainak szigora idővel nagy belső viszályoknak lett okozója, és emiatt a rend több ágra szakadt. Már az alapító életében Cortonai Illés – akit Ferenc távolléte alatt a rend vezetésével megbízott – megkísérelte a szabályoknak szigorát enyhíteni, de a rend tagjainál ellenzésre talált. Ismételt kudarcok után sem hagyott fel szándékával. A rend két nagy ágra oszlott, az obszervánsokra és a minoritákra. A viszályok hosszú sora után, a szigorú fegyelem hívei (az obszervánsok – a szabályt megtartók) nagy többségben voltak, és a végleges kiegyezés alkalmával 1517-ben X. Leó pápa az obszervánsoknak adta a rend házait.

Az ezredfordulón a ferences rend teljes létszáma 17064 fő volt, akik a világ 49 országában, 110 rendtartományra osztva összesen 2651 rendházban élnek. A legtöbben Olaszországban (3046 fő), az Egyesült Államokban (1816 fő), Lengyelországban (1119 fő) és Brazíliában (1111 fő) vannak. A Rend által ellátott plébániák száma 2190.

[szerkesztés] A rend belső szervezete

A kolostor élén áll a guardián (gárgyán, papgazda). A tartomány kolostorai fölött van a tartományfőnök (provinciális). Az egész rend fölött áll az általános főnök (minister generalis). Az ő oldala mellett vannak a definitorok s mindnyájuk fölött az egyetemes káptalan. Ezek a tisztségek választás által töltetnek be bizonyos időre.

[szerkesztés] A rend Magyarországon

Ferences rendi Kolostor, Mátraverebély

Magyarországon a rend talán már 1224-ben megjelent. Első kolostoruk Esztergomban volt. Kolostorai nemsokára külön rendi tartományt képeztek. A terjesztésben kiváló része volt a rend első tartományfőnökének, Jánosnak, aki IV. Béla kegyeletében részesült. IV. Béla kiváló szeretettel viseltetett a rend iránt; tagjai közül választotta gyóntatóját, a rendnek esztergomi kolostorába temettette el magát nejével s ifjabb fiával együtt.

A szerzetesek nagy sikerrel működnek a bosnyák félhitüek és bogumilok megtérítésében, ezért IV. Béla az Al-Duna vidékére is áttelepítette őket, s különösen az 1363-ban felállított bolgár bánságban nagy sikerrel működtek. Ellenben sikertelen volt fáradozásuk a szörényi, bánsági, krassó- és hunyadmegyei oláhok megtérítésében, habár éppen ezért Cseriben (Lugostól, Krassó-Szörény vármegye székvárosától nem messze), Orsován, Karánsebesen és Hátszegen kolostorokat alapítottak számukra. Később az alvidéken birtokos vagy tisztviselő főurak az ország minden részére (Boros-Jenő, Nagy-Bánya, Sárospatak stb.) áttelepítették őket. 1444-ben egy időre, majd 1447-ben végleg elszakadtak a bosnyák ferencrendi tartománytól s külön magyar rendtartományt alkottak.

A török hódoltság idején az ország a törökök által elfoglalt területen csak a ferencesek végezték a lelkipásztori munkát. A hódoltsági viszonyok közepette létszámbeli föllendülés indult meg.

A trianoni békeszerződés nyomán a határon kívülre került több kolostoruk. A két világháború között számos új alapítás és jelentős létszámbeli növekedés ellensúlyozza a veszteségeket. 1925-ben 18 rendházban 180 rendtagot számláltak, míg 1950-ben 26 rendházban 350 rendtagot. 1950-ben Magyarországon a rend kolostorait elvették, a szerzeteseket elűzték. 1989-ben a rend több kolostorát visszakapta.

A rend következő kolostorai ismeretesek a XIII. századból: a budavári, az esztergomi győri, a nagyszombati, a nyitrai a nyulszigeti, a pataki, pozsonyi, a radnai, a székesfehérvári, szemennyei és a verőcei kolostor.

A rendnek Magyarországon jelenleg Budán, Budapest-Rózsadombon, Budapest-Pasaréten, Szentendrén, Esztergomban, Szeged-Alsóvároson, Szécsényben, Gyöngyösön, Mátráházán, Mátraverebély-Szentkúton Nagyszőlősön, Pesten, Zalaegerszegen, Szombathelyen, és Sümegen van kolostora.