Firenzei dóm

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Firenze történelmi központja

Firenze a Dóm kupolájával

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1982

A kupola

Filippo Brunelleschi sírja a dómban

A firenzei dóm vagy Cattedrale di Santa Maria del Fiore Firenze székesegyháza, a Piazza del Duomo épülete. A város történelmi központjában áll, mely 1982 óta az UNESCO Világörökség részét képezi.

A székesegyházat 1294-ben néphatározat alapította. Az építést eleinte Arnolfo di Cambio, később Giotto vezette. 1357-ben az eredeti tervet kibővítették. A gótikus székesegyházat a 16. század közepén kezdték építeni. Brunelleschi 1420-ban átvette a munkát, ekkor készen volt a hosszház, a boltváll magasságáig a kupolatér, ő a kupolát készítette el.

A templom 169 méter hosszú, 104 méter széles, kupolája a laternával 107 méter magas. Homlokzatát 1887-ben leplezték le. Belseje meglehetősen komor, de több gyönyörű festmény és síremlék ékesíti.

Tartalomjegyzék

1 Giotto Campaniléje (Campanile di Giotto)
2 A kupola
3 Építői, művészei
4 Források
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Giotto Campaniléje (Campanile di Giotto)

A dóm harangtornya a Campanile, melynek építését 1387-ben fejezték be; nyugati oldalát Donatello szobrai, többi közt a híres Zuccone (Dávid szobra), déli és északi oldalát Giotto és Andrea Pisano szép reliefjei ékesítik.

[szerkesztés] A kupola

40 m-t meghaladó fesztávolságú, nyolcszög-alaprajzú tér fölé kettős héjú kolostor boltozat emelkedik. Szerkezete még gótikus. Vannak újszerű szerkezeti, építéstechnikai jellegzetességei is. A vastagabb belső héjban 64 rejtett, spirálvonalban felfelé haladó bordát hozott létre, így a kupola szerkezete önhordó lett, nem kellett aláállványozni a teljes építkezés ideje alatt. 1436-ban szentelték fel.

[szerkesztés] Építői, művészei

Baccio Bandinelli
Tino da Camaino
Benedetto és Giuliano da Maiano
Andrea del Castagno
Luca della Robbia
Nanni di Banco
Domenico di Michelino
Donatello
Lorenzo Ghiberti
Davide és Domenico Ghirlandaio
Michelangelo
Michelozzo
Paolo Uccello
Giorgio Vasari és Federico Zuccari

[szerkesztés] Források

Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
Pallas Nagy Lexikona, Firenze szócikk

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Firenze témájú médiaállományokat.

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)