Focke-Wulf Fw 190
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Focke-Wulf Fw 190 a Luftwaffe (német légierő) egyik együléses, egymotoros vadászrepülőgépe, és kora egyik legjobb vadásza. Ennek ellenére a németek legjobb vadászászpilótái mégis a Messerschmitt Bf 109-est részesítették előnyben. Főként a második világháborúban használták. 1941-től több mint 20 000 darabot gyártottak belőle, beleértve a kb. 6000 vadászbombázó változatot is.
[szerkesztés] Története
1938. tavaszán a Reichsluftfahrtministerium (RLM) (Birodalmi Légügyi Minisztérium) különböző tervezőket kért fel, hogy tervezzenek egy új vadászgépet, a Messerschmitt Bf 109 (ami Németország élvonalbeli vadásza volt) mellé. Akkoriban a Bf 109 rendkívül versenyképes vadászgép volt, de a RLM aggódott, hogy a későbbi fejlesztések klasszisokkal jobbak lehetnek. Ezért akarták hogy legyen egy fejlesztés alatt álló gépük.
Kurt Tank előállt két egymáshoz hasonló tervvel. Mindkettőnek egyszerű törzse volt, és elsősorban a motorban különböztek. Az egyik a Daimler-Benz DB 601 motort használta (ugyanazt, mint a Bf 109), a másik pedig a léghűtéses 18-hengeres BMW 139 csillagmotort. Azidőben a csillagmotor használatát helytelenítették Európában, a nagy elülső felülete miatt, amiről azt gondolták, hogy túl nagy légellenállást teremt. Tank erről nem volt meggyőződve, látva a Pratt & Whitney Wasp csillagmotorok sikerét. Ezeket a motorokat az US Navy (Amerikai Haditengerészet) használta és a gépei áramvonalasak maradtak, a motor beszerelése után is. Ahelyett, hogy "nyitva" hagyta volna a motor elejét, hogy hűtse a hengereket, Tank inkább kis nyílásokat hagyott a motorburkolaton, és a nagyméretű légcsavar mögött lévő ventilátor a levegőt a motorra fújta.
Sokak meglepetésére a csillagmotoros változatot fogadták el prototípusnak. A döntést jelentősen befolyásolta, hogy a Daimler-nek komoly gondot jelentett, az is hogy a meglévő motorokból eleget gyártson. Tank terve nem nyújtotta ugyanazta a teljesítményt, mint egy soros-hengeres motor, de legalább nem volt nagy teher az amúgy is akadozó motor-ellátásnak. Mivel a 139-el sorozatos problémák adódtak, ezért a BMW úgy döntött, hogy egyszerűen előlről kezdi a motor fejlesztését. Ennek az eredménye a BMW 801 lett.
Első bevetésére Franciaországban került sor. Az angliai csata során igazolta, hogy a Spitfire-nél is jobb gép. Ezt elsősorban jobb manőverező-képességének és erősebb motorjának köszönhette, ráadásul méretei miatt eleve kisebb célpontot nyújtott, mint más gépek.
A háború során egyre erősebb és jobban felfegyverzett vátozatok készültek, volt torpedóvető és vadászbombázó változata is.
[szerkesztés] Technikai adatok
Focke-Wulf FW 190 D9
- Hossz: 10,20 m
- Fesztávolság: 10,52 m
- Magasság: 3,36 m
- Legénység: 1 fő
- Motor: Junkers Jumo 213A-1; 2240 LE
- Sebesség: 790 km/h (6600 m-en)
- Fegyverzet: 2 db 20 mm-es Mauser MG 151/20 gépágyú; 2 db 13 mm-es Rheinmetall Borsig MG 131 géppuska
- Súly: 3490 kg (üresen); 4840 kg (harckészen)
- Csúcsmagasság: 11.280 m
- Hatótávolság: 960 km
Based on work by