Frankfurt an der Oder

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Frankfurt (Oder) (Odera-Frankfurt): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevezetességei 3 Története 4 Vallások 5 Gazdaság 6 Testvértelepülések 7 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Fekvése

81 km távolságra Berlintől, az Odera mindkét partján, több vasútvonal találkozásánál. A város nagyobb része az Odera bal partján fekszik; a jobb parton egyedül a Dammvorstadt van, amelyet kőhid köt össze a többi részekkel.

[szerkesztés] Nevezetességei

Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak.

• Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a színházhoz vezet.
• A város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a XIV. sz. elejéről, 1717-ből való, gazdagon megaranyozott főoltárral és a XIV. századból való 38 m magas, hétágú gyertyatartóval.
• A Mária-templomtól északra van a hatalmas városháza (1607).
• Emlékművek:
  • Frigyes Károly bronzszobra;
  • Egy parkban Ewald Christian von Kleist költő emlékműve (1779), aki 1759. augusztus 24-én a kunnersdorfi csata után itt halt meg;
  • az Odera jobbparti városrészben áll Lipót, braunschweigi herceg emléke, aki 1785. április 27-én itt az Oderába fulladt.

[szerkesztés] Története

Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. 1226-ban alapították. 1253-ban kapta meg a városi jogokat. Hanza-szövetség része volt, vásárai korán jelentőssé tették. Bajor Lajos korában II. István lebusi püspök, a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg hatalmát a városra kiterjeszteni. 1431-ben és 1432-ben a husziták ostromának volt kitéve. A szagani herceg 1477-ben Mátyás király támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette.

1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király foglalta el és sarcolta meg. A hétéves háborúban a város szintén sokat szenvedett. 1506-ban alapított egyetemét 1811-ben Boroszlóba helyezték át. 1816 és 1945 között Frankfurt közigazgatási kerület székhelye volt.

A második világháború végétől 1949-ig szovjet megszállás alatt tartották, míg az Odera job partján levő városrész (Slubice) Lengyelországhoz került.

[szerkesztés] Vallások

A városban 1294 óta élnek zsidók. 1492-ben legyilkolták őket, majd visszatértek és 1697-ben felépítették Németország első zsinagógáját.

[szerkesztés] Gazdaság

• Sokféle ipar: gép- és üstgyártás; vasöntés; puska-, kőedény-, hangszer-, bútor-, kesztyűkészítés; vegyipar.
• A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent; Oroszország felé a bizományi kereskedés még most is jelentékeny.
• Folyami kikötő.

[szerkesztés] Testvértelepülések

• Gorzów Wielkopolski, Lengyelország, 1975
• Słubice, Lengyelország 1975
• Heilbronn, Németország, 1988
• Kadima, Izrael, 1997
• Nîmes, Franciaország, 1976
• Vantaa, Finnország, 1987
• Vitebszk, Fehéroroszország, 1991
• Yuma, USA, 1997

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Pallas Nagy Lexikona