Gorzów Wielkopolski

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Gorzów Wielkopolski**

Vajdaság	Lubusz
Járás	Járási jogú város
Városjogok	1257
Terület	86 km²
Népesség	124.445
Magasság	19-82 m
Körzethívószám	(+48)95
Rendszám	FG

Gorzów Wielkopolski ( kiejtése^✩, IPA: ['gɔʒuvvʲɛlkɔ'pɔlski], németül Landsberg an der Warthe) Lengyelország nyugati részén fekvő járási jogú város, a Lubusz vajdaság és a gorzówi járás székhelye.

[szerkesztés] Története

A Bolesław Rogatka legnicai herceg és Magdeburg érseke közötti megállapodás alapján 1249-ben Lubusz Brandenburg kezére került. 1260-ban I. Przemysł nagylengyel herceg lánya, Konstancja hercegnő férjhez ment János brandenburgi őrgróf fiához, Konrádhoz, és hozományként a santocki vármegyét kapta, magának a várnak a kivételével. 1257-ben I. János őrgróf az aszkániai dinasztiából származó Albrecht de Luge lovagot felhatalmazta, hogy a megye és Lubusz határához közel várost alapítson Landisberch Nova (Új-Landsberg, megkülönböztetésül a Berlin melletti Ó-Landsbergtől) néven.

Landisberch gyorsan fontos kulturális és kereskedelmi központtá fejlődött Németország keleti szögletében. A városalapítással egyidejűleg gótikus plébániatemplomot is kezdtek építeni, mely 1537 után lutheránus volt, jelenleg római katolikus katedrális. 1433-ban a husziták ostromolták a várost, a 17. században néhány évtizedig svéd megszállás alatt volt, a hétéves háborúban az orosz hadsereg szállta meg, azért, mert együttműködött Napóleon seregével.

A város látképe

Katedrális

Stary Rynek (Régi piactér)

Chrobrego utca

Múzeum az ul. Warszawskiejen

"Spichlerz" Múzeum

Paucksch szökőkútja

"Świnster"

A legkiemelkedőbb háború előtti landsbergi személyiségek közé tartozik: Max Bahr (színes jutazsákok gyárának tulajdonosa, a jelenlegi püspöki palota tulajdonosa, a városi fürdő építésének (1928) kezdeményezője), Herman Pauksch gyáros (a Stary Rynek szökőkútjának (1897) alapítója, melyet gorzówiak és korábbi német lakosok összefogása épített újjá 1997-ben), annak a villának a tulajdonosa, amely ma a Városi kultúrháznak ad otthont, Gustaw Schroeder, a kábelgyár megalapítója, annak a villának az építője, melyben jelenleg a Muzeum Sztuk Dawnych (Régi művészetek múzeuma) kap helyet. A Warta menti Landsbergben született 1929-ben Christa Wolf, a Német Demokratikus Köztársaság leghíresebb írónője, néhány író, tehetséges művész és mérnök.

A város fekvése – a Kłodawa folyónak a Wartába ömlésénél, vízi és szárazföldi utak találkozásánál fekszik – jó feltételeket biztosított az urbanizációhoz és a város fejlődéséhez, mely a kereskedők és kézművesek munkája nyomán felvirágzott. A 20. század elején Landsberg épületeinek architektúráját Közép-Európa legszebbjei és legértékesebbjei közé sorolták.

A háborúk között legtragikusabbnak a II. világháború bizonyult. A Wehrmacht helyőrsége, amikor visszavonult Kostrzynba a város mindkét hídját felrobbantotta, a Vörös Hadsereg bevonuló egységei pedig 1945. január 30-án felgyújtották a Stare Miastot (Óváros). Végül 1945 márciusában Landsberg lengyel nevet kapott: Gorzów nad Wartą lett. Ezután újabb gyors fejlődés kezdődött. Már az 1960-as évek közepén ötvenezren laktak a városban, meghaladva a háború előtti népességet. A 60-as évek végére Gorzów már közepes városnak számított. 1975-től a gorzówi vajdaság központja, 1979-ben a lakosság túllépte a 100 000 főt.

1999-től Gorzów a lubuszi vajdaság fővárosa.

[szerkesztés] Gazdasága

Iparvállalatok:

Stilon (vegyipar)
Volkswagen Elektrosystemy (elektronika)
Elektrociepłownia Gorzów (Gorzówi hőerőmű)
Vetoquinol Biowet (gyógyszeripar)
Bama Polska (könnyűipar)
Gomad, Goma, Zremb (gépipar)
Z. Marciniak SA (építőanyag ipar)
"Gorzów Wagony", "Simatra France" (fémipar)
Faurecia (gépkocsigyártás)
Spółdzielnia Mleczarska Rolmlecz, Przedsiębiorstwo "LAS Skwierzyna-Gorzów" (élelmiszeripar)
Silwana (textilipar)

Gorzówban működik a Kostrzyn-Słubice Speciális Gazdasági Övezet egy része.

[szerkesztés] Városrészek

Baczyna
Chróścik
Chwalęcice
Górczyn
Janice
Karnin
Małyszyn
Nowy Dwór
Piaski
Siedlice
Śródmieście
Wieprzyce
Zakanale
Zawarcie
Zieleniec

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatás

Főiskolák és egyetemek:

Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim
Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu|AWF w Poznaniu – Zamiejscowy Wydział Kultury Fizycznej w Gorzowie Wielkopolskim
Wyższa Szkoła Biznesu w Gorzowie Wielkopolskim
Wyższa Informatyczna Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim
Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych w Gorzowie Wielkopolskim
Akademia Medyczna im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Ośrodek Dydaktyczny w Gorzowie Wlkp.
Politechnika Szczecińska – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
Uniwersytet Szczeciński – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
Uniwersytet Szczeciński – Instytut Filozoficzno-Teologiczny im. Edyty Stein w Zielonej Górze – Gorzówi képviselet
Uniwersytet Zielonogórski – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi – Információs és felvételi központ Gorzówban