Göncz Árpád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Dr. Göncz Árpád**
Hivatali idő
A III. Magyar Köztársaság 1. elnöke
1990. május 2. – 2000. augusztus 4.
Előd	Szűrös Mátyás
Utód	Mádl Ferenc
Született	1922. február 10. (85 éves) Budapest
Házastárs	Göntér Mária
Végzettség	író, műfordító

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10.) a Magyar Köztársaság korábbi köztársasági elnöke, író, műfordító.

Tartalomjegyzék

1 Életrajza
- 1.1 Politikai pályafutásának kezdete
- 1.2 A rendszerváltástól napjainkig
2 Személyét ért támadások
3 Irodalmi munkássága
- 3.1 Regények és elbeszélések
- 3.2 Színművek
4 Családja
5 Hivatkozások

[szerkesztés] Életrajza

[szerkesztés] Politikai pályafutásának kezdete

1944-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, s az Országos Földhitelintézetben volt gyakornok 1939-től. A Teleki Pál Munkaközösség tagja. 1944-ben behívták katonának, 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységétől. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.

1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol először az ifjúsági szervezet elnöke és a Nemzedék című lap szerkesztője volt. A párt feloszlatásáig parlamenti titkár, majd főtitkár volt.

A kisgazdapárt feloszlatása után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt.

Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. 1963-ban amnesztiával szabadult.

Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. Megpróbálta befejezni Gödöllőn az utolsó egyetemi évet, de kizárták. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító.

[szerkesztés] A rendszerváltástól napjainkig

1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, majd alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának elnöke. 1989 és 1990 között az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-tól augusztus 3-ig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-ig töltötte be. Tíz éves elnöki periódusa alatt végig kimagaslóan vezette a politikai népszerűségi listákat. Visszavonulása után 2000-ben Budapest díszpolgárává avatták. 2002-ben megkapta a Nagy Imre-érdemrendet. Több egyetem díszdoktora.

[szerkesztés] Személyét ért támadások

Nyilvános gyűléseken többször kifütyülték. Ezek közül a legismertebb az 1992. október 23-i füttykoncert a Kossuth téren. Az akkori parlamenti ellenzék (MSZP, SZDSZ, Fidesz, köztük Orbán Viktor^[1]) azt állították, a fütyülők bőrfejűek voltak és fasiszta jelszavakat kiabáltak, míg a kormánypárt (köztük Boross Péter belügyminiszter) azt vetette szemére Göncz Árpádnak – állítva: a fütyülők közt lévő bőrfejűek száma elenyésző volt^[2] – hogy a kritikát az elnök „kisszerű politikai csatározásokba való belebonyolódása miatt” kapta^[3], például ellentétbe került 56-os szervezetekkel, akiket az ünnepségen nem engedtek szóhoz jutni, és nehezményezték, hogy Göncz ellenállt Antall azon kérésének, hogy leváltsa a szerinte egyoldalúan baloldali irányt vett médiumok elnökeit.^[4] A kifütyülésről szóló MTV-felvétel kapcsán a Magyar Televízió Bánó András vezette Egyenleg című műsora is belekeveredett a botrányba, mivel többen (például az akkor az MTV híradójánál dolgozó Császár Attila) azt állították: az ünnepségről készült felvételt manipulatív módon megvágták, hogy az a baloldal véleményét támassza alá.^[5]. ^[6] A felvétel manipuláltságáról a Sony cég laboratóriumában vizsgálatot folytattak, amely egyértelmű eredmény nélkül zárult.

[szerkesztés] Irodalmi munkássága

Nevéhez fűződik az 1985-ben kiadott J.R.R. Tolkien: A gyűrűk ura című könyvének fordítása (melynek első 11 fejezetét Réz Ádám fordította). Szintén ő a fordítója Malcolm Lowry A vulkán alatt és Colleen McCullough „Tövismadarak” (The Thorn Birds) c. regényének. 1994 óta a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke. 1983-ban József Attila-díjat kapott.

[szerkesztés] Regények és elbeszélések

Sarusok (Magvető, 1974; Ulpius-ház, 2003)
Találkozások (Magvető, 1980; Ulpius-ház, 2001)
Hazaérkezés (Pátria könyvek, 1991)

[szerkesztés] Színművek

Magyar Médeia (monodráma, Magvető, 1976)
Rácsok (Magvető, 1979)
Mérleg; Pesszimista komédia; Perszephoné; Sarusok (6 dráma) (Magvető, 1990)

[szerkesztés] Családja

Nős, felesége Göntér Mária Zsuzsanna, aki jelenleg több jótékonysági szervezet, alapítvány kurátora. Négy gyermekük született. Egyik lányuk, Göncz Kinga jelenleg a Gyurcsány-kormány külügyminisztere.

[szerkesztés] Hivatkozások

^ [1] Orbán Viktor az Országgyűlés 1992. 10. 26.-i ülésén
^ Boross Péter: „Göncz Árpád tevékenységét az ‘56-osok többsége már akkor kritikával szemlélte. Tévesen még a Magyarok Krónikájában is az szerepel, hogy skinheadek fütyülték ki. Ez nem volt igaz.” (Idézet)
^ Az Országgyűlés 1992. 10. 26.-i ülésének jegyzőkönyve
^ A történelemhamisítás technikája. Székely Hírmondó, VI./43., 2001. október 25-31.
^ Eörsi Mátyás (SZDSZ) interpellációja
^ A manipuláció abban állt volna, hogy árpádsávos zászlókat lengető tüntetőket úgy mutattak, mintha a kifütyülők fő tömegét adták volna, pedig ilyenek csak a tér szélén voltak találhatók. (Akkoriban az ilyen zászlókat még a parlamenti jobboldal sem tartotta sajátjának.)