George Byron

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk vagy szakasz nem idézi a forrásokat, amelyek alapján készült.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 márciusából származik.

Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.

Thomas Phillips festménye (1813)

George Gordon Noel Byron Lord of Newstead (1788. január 22. London, Anglia-1824. április 19.Missolonghi, Görögország). Angol arisztokrata családból származott. Tehetséges, de lázadó gyermek. Tanáraival, édesanyjával folytonosan feszült viszonyban volt. Gyönyörűségét lelte abban, ha botrányt okozhatott, féktelen, vad természetű. Nézetei miatt, mivel kiállt az angol munkások és az elnyomott írek mellett a parlamentben, valamint botrányos családi élete miatt (beleszeretett féltestvérébe, ezért is üldözték), el kellett hagynia Angliát. Először Svájcba ment, a Genfi-tó partján lévő Villa Diodatiba , ahol Mary és Percy Bysshe Shelleyvel lakott, akik szintúgy elhagyták Angliát. Itt írták egymás és önmaguk szórakoztatására a gótikus novellákat (gothic novel). Majd útja Velencébe, Riminibe, Ravennába és végül Görögországba vitte. Részt vett a görög szabadságharcban a görögök oldalán a törökök ellen. Végül az itt szerzett betegségben (mocsárláz) halt meg. Lelkes szabadságvágy és világfájdalom jellemezte egyéniségét.

Az úgynevezett byronizmus illetve "byroni spleen" elterjedt életérzéssé vált Európában. Byronizmus = bágyadt, közöny

[szerkesztés] Fő művei

Childe Harold zarándok útja, verses regény (amelynek műfaját ő teremtette meg)
Don Juan elbeszélő költemény, amely számos lírai meditációt is tartalmaz. Több műnem és műfaj keveréke.
Chilloni fogoly