Habsburg-Lotharingiai Ottó Ferenc főherceg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Habsburg-Lotharingiai Ottó Ferenc főherceg (Erzherzog Otto Franz Josef Karl Ludwig Maria von Österreich) (Graz, 1865. április 21. – Bécs, 1906. november 1.) osztrák főherceg, Ferenc Ferdinánd trónörökös öccse, I. Károly osztrák császár (IV. Károly néven magyar király) édesapja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Származása, testvérei
Ottó Ferenc főherceg 1865. április 21-én született Grazban. Édesapja Habsburg-Lotharingiai Károly Lajos főherceg (1833–1896), I. Ferenc József császár és király öccse, Habsburg-Lotharingiai Ferenc Károly főhercegnek (1802–1878) és Zsófia főhercegnőnek (1805–1872) fia volt. Édesanyja Károly Lajos főherceg második felesége, Mária Annunciáta nápolyi-szicíliai királyi hercegnő (Principessea Maria Annunciata di Borbone della Due Sicilie, 1842–1871), II. Ferdinánd nápolyi-szicíliai királynak (1810–1859) és Habsburg-Lotharingiai Mária Terézia főhercegnőnek (1816–1867) leánya volt.
Ottó Ferenc főherceg a házaspár második gyermekeként született. Testvérei:
- Ferenc Ferdinánd főherceg (1863–1914). Apja 1896-ban bekövetkezett halála után ő lett a Monarchia trónörököse, 1914-es meggyilkolásáig.
- Ferdinánd Károly Lajos főherceg (1868–1915).
- Margit Zsófia főhercegnő (1870–1902), aki Albrecht württembergi herceghez ment feleségül.
Ottó Ferenc féltestvérei, apja harmadik házasságából, amelyet Mária Terézia portugál infánsnővel (1855–1944) kötött:
- Mária Annunciáta főhercegnő (1876–1961), aki a Prágában a Hradzsini Szent Teréz kolostor főapátnője lett.
- Erzsébet Amália főhercegnő (1878–1960), aki Alajos (Alois) liechtensteini nagyherceghez ment feleségül, az ő fia lett II. Ferenc József liechtensteini nagyherceg.
[szerkesztés] Élete
Ottó Ferenc főherceg, Ferenc József osztrák császár unokaöccse olyan kiváló testi adottságokkal és szellemi képességekkel rendelkezett, amelyek egy arisztokrata személyiség számára ideálisak. Jóképű férfi volt, művelt és sokoldalú szellem, otthonosan mozgott a társaságban. Könnyelmű és nemtörődöm életfelfogása mégis kicsapongóvá tette, rövid élete teljesen félresiklott. A bécsi körökben „a szép Ottó”-nak („Otto der Schöne”) nevezett főherceg egész életét dorbézolások, szerelmi kalandok, nyilvános botrányok jellemezték, ez megütközést és felháborodást váltott ki a császári család tagjaiból. Egy alkalommal például a jóhírű bécsi Sacher szálloda különtermében nagy tivornyát tartott cimboráival, akik heccből kizárták a őt szeparéból. A tökrészeg Ottó főherceg anyaszült meztelenül, oldalán egy szál karddal bolyongott a szálloda termeiben. Az esetnek sok szemtanúja volt, köztük a brit nagykövet is, ő azonnal értesítette a császárt, aki egy időre kolostorba száműzte léha unokaöccsét. Életmódjával Ottó elidegenítette magától a császári család tagjait, végül felesége, Mária Jozefa főhercegné megszakított vele minden kapcsolatot.
Zavaros szerelmi kapcsolatai következtében szifiliszben súlyosan megbetegedett, az orvostudomány akkori állása szerint ez hosszú és fájdalmas szenvedést jelentett. Utolsó éveiben eltűnt a nyilvánosság elől. Betegségét Egyiptomban, gyógyfürdőkben próbálta kezeltetni, de átmeneti javulás után állapota tovább súlyosbodott. Visszatért Ausztriába, élete utolsó hónapjait egy Bécs elővárosában, egy döblingi villában töltötte. A haldokló főherceget utolsó nagy szerelme, az operettszínház fiatal énekesnője, Luise Robinson ápolta, Márta nővér álnéven. A leány nem mozdult el Ottó betegágya mellől, utolsó lehelletéig kitartott mellette. Rajta kívül csak mostohaanyja, Mária Terézia főhercegné, portugál infánsnő ápolta. Lelki vigaszt Marschall segédpüspök nyújtott neki. Hosszú szenvedés után után 1906. november 1-jén hunyt el Döblingben, 41 éves korában.
[szerkesztés] Házassága, gyermekei
A császári család nyomására Ottó Ferenc főherceg 1886. október 2-án Drezdában feleségül vette Mária Jozefa Lujza szász királyi hercegnőt (1867–1944), I. György szász király és Maria Anna portugál infánsnő leányát. A házasság létrejötte a Habsburg-család számára rendkívül fontossággal bírt, mert meg akarták őrizni a jó viszonyt a szász királyi családdal. Korábban ugyanis Mária idősebb nővérét, Matilda hercegnőt mind Rudolf trónörökös is, mind Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös (tehát Ottó Ferenc főherceg unokabátyja és testvérbátyja is) visszautasították, és ez súlyosan megterhelte a két uralkodó család viszonyát. Ottó Ferenc és Mária Jozefa házasságából két gyermek született:
- Károly főherceg (1887–1922), a későbbi I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar és III. Károly néven cseh király, 1916–18-ig az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója, aki 1911-ben Steinfelde-ben (Alsó-Ausztria) feleségül vette Zita Bourbon-Pármai hercegnőt (1892-1989), a későbbi császárnét és királynét.
- Miksa Jenő főherceg (1895–1952), aki 1917-ben Laxenburg-ban feleségül vette Hohenlohe Waldenburg-Schillingsfürst Franciska királyi hercegnőt.
Ottó Ferenc főhercegnek szeretőjétől, Marie Schleinzertől is születtek házasságon kívüli, nem törvényesített gyermekei:
Ottó Ferenc főherceg elsőszülött fia, Károly főherceg akkor lett az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, amikor bátyját, Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914. július 28-án Szarajevóban meggyilkolták. Nagybátyja, Ferenc József császár 1916. november 21-én bekövetkezett halála után unokaöccse, Károly főherceg örökölte a Monarchia trónját. Itt érdemes megemlékezni arról, hogy maga Ferenc József is – bár más történelmi-politikai körülmények között – de szintén unokaöccsként örökölte trónját császári nagybátyjától, Ferdinándtól 1848-ban.
Based on work by