Liechtenstein

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Fürstentum Liechtenstein**


Liechtenstein zászlaja	Liechtenstein címere

Hivatalos nyelv	Német
Főváros	Vaduz
Legnagyobb település	Schaan
Fejedelem	II. János Ádám
Kormányfő	Otmar Hasler
Terület - Teljes	189. 160 km² ¹
Népesség - Teljes (2004) - Népsűrűség	187. 32,528 ¹ 203/km²
Pénznem	Svájci frank (`CHF`)
Időzóna	UTC +1 (KözEI)
Nemzeti himnusz	Oben am jungen Rhein
Nemzetközi gépkocsijel	FL
TLD	.li
Hívószám	+`423`

A Liechtenstein Fejedelemség kis európai monarchia Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike.

[szerkesztés] Története

Liechtenstein, az Ausztria és Svájc között elhelyezkedő hercegség magva az 1342. május 3-án alakult Vaduzi Grófság volt. Jelenlegi határait 1434-ben nyerte el, amikor egyesült Vaduz és Schellenberg. Az előbbi 1699-ben, az utóbbi 1712-ben lett a Liechtenstein-ház birtoka. A Liechtensteini Fejedelemsséget, mint önálló államot 1719. január 23-án VI. Károly német-római császár alapította meg rendeletében a Német Birodalom keretei között. 1806-tól,a német-római birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek, 1815 és 1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchiával ápolt szorosabb kapcsolatokat.

Az első világháború után szakított korábbi partnereivel, és Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.

A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenved a Liechtenstein család, akik 1 600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, illetve Liechtenstein közötti diplomácia kapcsolatok még mindig elég rosszak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a cseh állam még semmilyen formában nem kárpótolta a családot.

Az országban a nők csak 1984-ben nyertek általános választójogot. 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely csak az uralkodói jogkört bővítette.

2004. augusztus 15-én II. János Ádam fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten – a.m. fejedelem-helyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Alajos trónörököst. A Liechtenstein Fejedelmi Ház jelenleg a világ tehetősebb családjai közé tartozik. A fejedelem magánvagyona mintegy 2 milliárd dollár körüli értékre tehető.

[szerkesztés] Politikai élet

Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádam herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003-ban megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit.

Liechtenstein Bernnel, Berlinnel, Brüsszellel, Washingtonnal, New Yorkkal (ENSZ) és Béccsel tart fenn diplomáciai kapcsolatot.

[szerkesztés] Közigazgatás

Liechtenstein térképe

Az országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet.

A községek a következők:

Vaduz
Schaan
Balzers
Triesen
Eschen
Mauren
Triesenberg
Ruggell
Gamprin
Schellenberg
Planken

[szerkesztés] Gazdaság, szolgáltatások, közlekedés

Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).

Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, illetve az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18%) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adózó vállalatok a nemzeti jövedelem 30%-át adják.

Az iparban leginkább a építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek.

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

Az ország bármely pontja elérhető jóminőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival. Az országban az Osztrák Vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs SG között.

A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

A Saargans (CH) – Balzers (FL) közti Rajna-hídról Liechtenstein látképe

Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve. Domborzatát tekintve, a Rajna menti keskeny 400 méter tengerszint feletti magasságú síkság fölé magashegység emelkedik. Legmagasabb pontja: Grauspitz (2599 m).