I. Ibrahim
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Ibrahim (1615. november 5. – 1648. augusztus 12.) az Oszmán Birodalom szultánja volt 1640 és 1648 között.
Bátyját, IV. Murádot követte a trónon, mint oszmán szultán törzsének utolsó sarja és törzsatyjává lett az utána következő összes szultánoknak. Kegyetlen, kapzsi és költekező fejedelem volt, úgy vonult be a történelembe mint "Ibrahim az őrült". Nagyon rövid idő alatt sikerült a Birodalmat az összeomlás szélére vinnie. Az igazi uralkodó Kosem Szultána volt, aki Murád halála után végképp átvette az irányítást.
Ismert volt a kövér nők iránti megszállottsága, ügynökeit küldözgette, hogy megtalálják a legkövérebb nőt a Birodalomban. Egy lehetséges jelöltet meg is találtak Grúziában, Ibrahim annyira meg volt elégedve, hogy kormányzói rangra emelte.
Ibrahim az elején nem avatkozott bele a politikába, de idővel beleszólt a vezetésbe és kivégeztetett néhány vezírt. Háborúba keveredett Velencével és el is vesztette a háborút. Végül is a janicsárok fellázadtak és 1648. augusztus 8-án letették a hatalomról, majd négy nappal később, augusztus 12-én megfojtották.
| Előde: | I. Ibrahim | Utóda: | |
| IV. Murád | 1640 – 1648 | IV. Mehmed | |
| 1623 – 1640 | oszmán szultánok | 1648 – 1687 |
Based on work by