Kétágú templom (Kolozsvár)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kolozsvári kétágú templom, hivatalos nevén az alsóvárosi református templom, 1829–1879 között épült az akkori Külső-Magyar (később Magyar, majd rendre Mareşal Foch, Magyar, Vörös Hadsereg, Lenin, ma pedig 1989. december 21.) utcában.
A jelenlegi templom előtt már létezett a Malomárok mellett egy fatemplom, mely 1705. július 26-án készült el. Később ezt kibővítették, de a hívek számának növekedése arra ösztönzte az egyház vezetőit, hogy egy nagyobb kőtemplomot építsenek.
1828-ban kezdték a rendszeres gyűjtést az anyagi fedezet biztosítására, elfogadták Winkler György építész tervét, amelyet a debreceni nagytemplom ihletett. Ugyenebben az évben kezdték el az alapok kiásását, majd 1829. október 3-án volt az ünnepélyes alapkőletétel. Az építkezés több évtizeden át tartott, a pénzhiány miatt többször is akadozott. Winkler György halála után, 1839 körül Kagerbauer Antalt bízták meg az építkezés folytatásával, aki sokat módosított a homlokzat és a tornyok tervén. A templom felszentelése 1851. október 12-én történt, de a hajó két végében levő oldalkarzatot csak 1879-re építették fel, úgyhogy ez a dátum tekinthető a végleges befejezés időpontjának.
A templom méretei figyelemre méltóak: mindkét hajójának hossza 50 méter körül van, 12,60 méteres átmérőjű központi kupolája 19,50 m magas. A tornyok magassága 40 méter. A beépített összterület 1750 m².
[szerkesztés] Forrás
- Gaal György: Magyarok utcája. A kolozsvári egykori Bel- és Külmagyar utcák telkei, házai, lakói. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 1995 [1]
)
Based on work by