Szentpéteri templom (Kolozsvár)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Szentpéteri templom Kolozsvár egyik műemlék temploma a város keleti részén, a hajdani Kül-Magyar-utca végén.
A történeti kutatások szerint a 12. században egy Szentpéter nevű falu volt itt, és annak a plébániatemploma állt a jelenlegi templom helyén. Ezt a falut és a plébániatemplomot a tatárjárás elpusztította. A középkorban a falu újra benépesült; román stílusú templomának alapjai a jelenlegi oltár alatt találhatók.
1585-ben az unitáriusok építettek itt templomot, 1620-tól unitárius algimnázium is működött itt. A Rákóczi-szabadságharc után a templom ismét a katolikusoké lett, majd 1724-től a minorita rend vette át.
A jelenlegi neogótikus stílusú templom 1844-1846 között épült Kagerbauer Antal tervei alapján. 1848-ban szentelték fel, védőszentjei Szent Péter és Szent Pál voltak. A szentélyt és a hajót Stein János, Hosszú Márton és Szatmári Károly freskói díszítik.
A templom hossza 27 méter, szélessége 10 méter.
A templom előtt található barokk fogadalmi kapu eredetileg a Szent Mihály-templom cinterme előtt állt, alkotója Johannes König bajor szobrász volt. 1747-ben emeltették az 1738-1744 közötti pestisjárvány megszűnésekor, 1899-ben került a jelenlegi helyére. 1944-ben egy robbanás során megsérült.
A templom mögötti fogadalmi oszlop a Mária-szoborral szintén a pestisjárvány megszűnésének alkalmával készült: 1744-ben készítette Schuchbauer Antal szobrász, gróf Korniss Antal és felesége, Petki Anna megbízásából. Eredetileg a Farkas utca és Egyetem utca találkozásánál, a piarista templom előtt állt; 1959-ben lebontották és 1961-ben került jelenlegi helyére.
[szerkesztés] Forrás
- Gaal György:Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz, Korunk, Kolozsvár, 1992.
- Gaal György: Magyarok utcája. A kolozsvári egykori Bel- és Külmagyar utcák telkei, házai, lakói. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 1995. ISBN 973 96946 5 9 [1]
- Sas Péter: A katolicizmus jelentősége Kolozsvár építészetében, Keresztény Szó, 2000/8. szám
)
Based on work by