Karcag
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Észak-Alföld | ||||
Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||||
Kistérség | Karcagi | ||||
Rang | város
|
||||
Terület | 368,63 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 5300 | ||||
Körzethívószám | 59 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Karcag város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Karcagi kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A megye keleti részén, a Tiszántúlon található. A Nagykunság központja, a Hortobágyi Nemzeti Parktól délre fekszik. A város keleti és déli határát az egyetlen élővize, a Hortobágy-Berettyó folyó alkotja. A Malomtó a város délnyugati felében, a víztározó az északi részében van.
[szerkesztés] A név eredete
Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése: pusztai vörös róka.
[szerkesztés] Története
A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás (akkoriban Kolbázszállás) helyett átvette a Nagykunságban a vezető szerepet – neve is Karcagújszállás volt a 19. századig. Csak 1745 után kezdődött meg a városiasodás, a szabad parasztok főleg a városkörnyéki tanyákon éltek. Karcag mezőváros volt. A tanyarendszert az 1960-as évek TSz-politikájával teljesen fel akarták számolni.
[szerkesztés] Kultúra
A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult pl. Csokonai Vitéz Mihály, Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszikafilológus, egyetemi tanár.
[szerkesztés] Látnivalók
- Zádor-híd (1809, a hortobágyi kilenclyukú híd „rokona”)
- Református templom (késő barokk, 1789, átépítve a 19. század elején)
- Györffy István Nagykun Múzeum (néprajz, az épület az 1830-as évekből)
- Gótikus kápolnarom (15. század)
- Nagykunsági Tájház
- Kántor Sándor Fazekasház
- Szélmalom (1858)
[szerkesztés] Gazdaság
- öntözéses rizstermesztés,
- élelmiszeripar,
- híradástechnika,
- üveggyár,
- kerámiaipar,
- földgázkitermelés.
[szerkesztés] Karcagon születtek
- 1724-ben Kovács Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse.
- 1884-ben Györffy István etnográfus, az MTA tagja.
- 1965-ben Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz politikusa.
- 1979-ben Márkus Judit színésznő.
[szerkesztés] Testvérvárosok
- Bácskossuthfalva (Ómoravica), Szerbia (1994)
- Krosno Odrzańskie, Lengyelország (2004)
- Longueau, Franciaország (2004)
- Mérke, Kazahsztán (1999)
- Schwarzheide, Németország (2002)
- Székelykeresztúr, Románia (1990)