New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
KDE - Wikipédia

KDE

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

K Desktop Environment
KDE logo

KDE képernyőkép
Fejlesztő: KDE közösség
Legfrissebb stabil kiadás 3.5.6 / 2007. január 27.
Operációs rendszer: Unix-szerű
Kategória Grafikus felhasználói felület
Licenc: GPL
Weboldal www.kde.org

A KDE (Eredetileg Kool Desktop Environment, majd K Desktop Environment) egy grafikus felhasználói felület Linuxhoz és egyéb Unix-szerű operációs rendszerekhez. A GNOME mellett a legnagyobb tudású nyílt forráskódú grafikus felhasználói felület. Számos Linux-disztribúció alapértelmezett felülete.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Célok

A KDE grafikus környezet fejlesztését egy nemzetközi csapat koordinálja. A csapat egy olyan ingyenes és szabadon felhasználható környezet kialakítását tűzte ki célul, amely lehetővé teszi a számítógép erőforrásainak könnyű kihasználását.

A KDE lehetővé teszi, hogy a nagy teljesítményű Unix-szerű platformokat éppoly könnyen kezelhető felületen keresztül lehessen használni, mint a Mac OS X-et vagy a Windows XP-t. A KDE segítségével a UNIX parancsok mélyebb ismerete nélkül lehet kezelni a számítógépet, a következő lehetőségek felhasználásával: az alkalmazások közötti egyszerű adatátvitellel, a komponensalapú felépítéssel, a húzd-és-ejtsd módszerrel, az egységes grafikai megjelenéssel.

Stabilitás, méretezhetőség, nyíltság: ezek a tulajdonságok teszik a UNIX-szerű operációs rendszereket a hivatásos informatikai szakemberek választott platformjaivá. A KDE ezekre a kiváló alapokra építkezve próbál új előnyös tulajdonságokat felmutatni: a könnyű kezelhetőséget, a felhasználóbarát kialakítást és nem utolsósorban a szépséget! A KDE az elsők között merészkedett erre a területre, és azóta is az élen jár. A KDE-vel kiegészítve a Unix-szerű végre nem csak a számítógépes rendszergazdáknak és a tudományos kutatóknak nyújt segítséget, hanem az otthoni, irodai felhasználók számára is hozzáférhetővé válik.

A UNIX nélkül nem jöhetett volna létre az internet, vagy legalábbis nem ilyen formában. A UNIX-szerű rendszerek azonban sokáig nem törődtek a nem informatikus felhasználók igényeivel, annak ellenére, hogy több is ingyenesen elérhető az interneten (pl. a Linux, a FreeBSD, a NetBSD), és valamennyi kiemelkedő minőségű és stabilitású operációs rendszernek számít.

Összefoglalva a KDE egy grafikus felhasználói felület saját könyvtárakkal és kiterjedt alkalmazáskészlettel. A GPL-es licencű Qt könyvtárra épül (ezért kereskedelmi KDE-s programok csak jogdíj ellenében készíthetők, szemben az LGPL-es licencű GTK elemkészleten alapuló GNOME-mal). A KDE – talán nem véletlenül – hasonlít a CDE-re, amely egy időben a legkifinomultabb unixos felhasználói felület volt. Ez utóbbi borsos ára miatt késztetett sok lelkes programozót arra, hogy megalkossa a KDE-t.

[szerkesztés] Tulajdonságai

Konqi, a KDE kabalája
Konqi, a KDE kabalája

A Konqueror a KDE következő-generációs webböngészője, fájlkezelője, és dokumentum megjelenítője. A program fejesztésekor azt tartják szem előtt, hoy áthidalja a szakadékot a kezdő felhasználók, és a bonyolult GNU/Linux rendszerek között. A Konqueror fejlesztői számos helyen hasonlóan valósították meg a program funkcionalitását, mint az Internet Explorerben/Netscape Navigatorban, vagy éppen a Windows Intézőben. Ezzel is a használat egyszerűbb elsajátíthatóságát szerették volna elérni. A Konqueror az összes fontosabb internetes szabványt támogatja. A kitűzött cél a W3, az OASIS és más hasonló szervezetek által kiadott összes nyílt szabvány támogatása, kiegészítve azoknak a de facto szabványként elfogadott funkcióknak a támogatásával, amelyek széles körben elterjedtek az interneten. Ez utóbbiak közé sorolhatók a kedvenc ikonok, az internetes kulcsszavak, az XBEL könyvjelzők is.

Azok számára, akik még nem szeretnének egy Unix rendszert telepíteni otthoni számítógépükre, de azért szeretnék kipróbálni azt, a http://cdimage.ubuntu.com/kubuntu/releases/dapper/flight-6/ oldalról letölthető egy LiveCD, amelyet a számítógépbe helyezve, és arról Bootolva kipróbálhatja azt.

A következő tulajdonságlista a KDE KDE 3.3 (2004. aug. 19) verziójára vonatkozik. További részleteket a KDE programok leírásánál kaphatsz.

  • 50 nyelven elérhető, és további 30 nyelven részleges fordítása létezik;
  • alapértelmezett felhasználói felület a következő operációs rendszereken: Ark Linux, Conectiva, Knoppix, Linspire, Lycoris, Mandrake Linux, SuSE Linux, TurboLinux és Xandros;
  • A böngésző és levelezőprogramja is támogat és segít többféle azonnali üzenetküldő szolgáltatást.
  • A Kspell2 a teljes felületen helyesírásellenőrzést végez
  • Az egyszerűbben kezelhető Kolourpaint rajzolóprogram váltotta le a Kpaint-et
  • Családi és iskolai oktatási feladatokat ellátó programokkal rendelkezik: KWordQuiz, KLatin és KTurtle
  • A Kolab program integráltan kezeli a partnereinkkel kapcsolatos adatokat, ügyeket.
  • Fejlett weblapszerkesztővel rendelkezik, melyben a szerkesztés eredménye akár folyamatosan látható
  • A Levelező programban Anti-spam, anti-vírus varázslók állnak rendelkezésre, a levelező listákat automatikusan kezeli

[szerkesztés] A KDE project szervezete

Hasonlóan sok nyílt forráskódú/szabad software projekthez, a KDE-nek is szüksége van önkéntes anyagi ajánlásokra, olyan különböző cégektől, mint a Novell (a SuSE-n keresztül), a Trolltech és Mandrake, akik fejlesztőket foglalkoztatnak, hogy dolgozzanak a projecten.

[szerkesztés] Korai történet

A fejlesztést Matthias Ettrich indította el 1996-ban egy könnyen használható, egységes, kényelmes felület érdekében. Szabad szoftverként gyorsan elterjedt, nem csak Linux rendszeren – elérhető például FreeBSD-re, sőt Windows-ra is.

[szerkesztés] Kiadási ciklusok és verziószámok

Alternatív KDE logo
Alternatív KDE logo

[szerkesztés] Főbb kiadások

Legelső kiadása az 1.0-ás verzió, amely 1998. július 12-én jelent meg.

A következő, jelentős változásokat hozó kiadás a 2.0 volt, amelyet 2000. október 23-án adtak ki.

A legújabb, 3-as sorozat első verziója a 3.0-ás volt, amely 2002. április 3-án látott napvilágot.

A KDE projekt fejlesztésének történetében a legnagyobb változásokat hozó verzió valószínűleg a 4.0-ás kiadás lesz. Megjelenésének időpontját egyelőre 2006 végére/2007 elejére jósolják.

[szerkesztés] Kisebb kiadások

A KDE legújabb kiadása a KDE 3.5.2, amelyet 2006. március 28-án jelentettek be a nagyközönségnek. Ekkor a KDE-ről az alábbi fontos tulajdonságok mondhatók el:

  • a KDE 3.5-ös sorozat második szervizcsomagja, amely csak néhány fejlesztést, és rengeteg hibajavítást tartalmaz
  • 63 nyelven elérhető
  • számtalan, a rendszer sebességét nővelő optimalizációt is tartalmaz

[szerkesztés] Platform (melyekre megírták)

[szerkesztés] Csomagok

[szerkesztés] KDE Programok

  • KHTML – Internetes böngésző
  • Quanta Plus – Webtartalom szerkesztő
  • K3b – CD and DVD író alkalmazás
  • Kate – Szövegszerkesztő
  • KDevelop – Integrált fejlesztői környezet (IDE)
  • Kexi – Integrált adatkezelő környezet
  • KMail – E-mail kezelő
  • KOffice – Irodai alkalmazáscsomag
  • Konsole – Terminal emulator
  • Konqueror – Fájlkezelő és KHTML alapú böngésző
  • Kopete – Azonnali üzenetküldő
  • KPresenter – Bemutató készítő
  • KSpread – Táblázatkezelő
  • KStars – Asztali Csillagvizsgáló (Grafikusan megjeleníti az éjszakai égboltot)
  • KWord – Szövegszerkesztő
  • amaroK – Zenelejátszó

[szerkesztés] Idővonal

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu