Kisbér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Közép-Dunántúl | ||||
Megye | Komárom-Esztergom | ||||
Kistérség | Kisbéri | ||||
Rang | város
|
||||
Terület | 52,17 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 2870 | ||||
Körzethívószám | 34 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Kisbér város Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből valók, melyek Beyr néven említik a települést. A települést a 16. században a törökök többször elpusztították. A 18. században Kisbér a Batthyány család birtokába került. A család kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es Magyar Kormány külügyminisztere volt. Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a kisbéri királyi ménest, itt született Kincsem, a csodakanca.
[szerkesztés] Gazdaság
Kisbér a Bakony – Vértes – Kisalföld közötti térség kereskedelmi centruma.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Testvérvárosai
- Eshlohe, Németország
- Gota, Szlovákia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Komárom-Esztergom megye városai |
---|
Bábolna · Dorog · Esztergom · Kisbér · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Oroszlány · Tata · Tatabánya |