Dorog

Dorog Komárom-Esztergom megye keleti részén, a Gerecse(Gete) és a Pilis által közrezárt völgy északi bejáratánál található iparváros. A dorogi kistérség központja.

Tartalomjegyzék

1 Közlekedés
2 Története
3 Gazdasága
4 Kultúra, oktatás, sport
5 Lakosság
6 Nevezetességei
7 Testvérvárosok
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Közlekedés

Dorog közlekedésföldrajzi elhelyezkedése igen kedvező. A Budapest–Esztergom fontos elővárosi vasútvonal mentén fekszik. Vasútállomására a két végállomás felől sűrűn érkeznek a légkondicionált és kényelmes Siemens Desiro motorvonatok. Habár a vonat a főváros jobban kiszámítható megközelítését teszi lehetővé, az autóbusz továbbra is jelentősebb ingázóforgalmat szállít.

A város a 10-es elsőrendű főút mentén található. Erre a 111-es főút csatlakozik, és biztosítja Esztergom gyors összeköttetését Budapesttel.Habár megépült a települést elkerülő 117-es számú főút,az átmenő teherforgalom még mindig jelentős.Rosszul érinti a várost,hogy még mindig nem épült meg az M10-es gyorsforgalmi út Óbuda és Dorog között.A 10-es út dorogi szakaszáról Csolnok és Kesztölc érhető el mellékúton. A település intenzív autóbuszforgalommal rendelkezik a Budapest–Esztergom vonalon.

[szerkesztés] Története

A városban a legkorábbi leletek a neolitikumból származnak. Később, a Római Birodalom idejében az itt húzódó, Aquincumot a nyugati provinciákkal összekötő, nagy forgalmú hadiút mentén egy kolónia is kialakult a mai település helyén.

Az Árpád-korban kiépülő Esztergom mellett Dorogon a királyné szakácsai éltek. 1181-ben említik először Durug néven. A település önállóan nem fejlődhetett, nagyrészt az esztergomi káptalan fennhatósága alá tartozott, ő gyakorolt vámszedési jogot is.

A törökök végül 1542-ben elpusztították. Ezt követően egészen a 18. század elejéig lakatlan területként létezett. Ekkor azonban újra visszanyerte közlekedésföldrajzi jelentőségét. 1767 és 1775 között templom is épült a településen.

A település történetének egyik legjelentősebb lépése 1845-ben történt, amikor megindult a szénbányászat a településen. A 19. század végére már a szénmedence központjává vált, jeles tudósok dolgoztak a szénbányászat fejlesztésén. A településre nagy számban érkeztek Csehországból és Erdélyből bányászok. A korai időszakban a Dunán szállították a szenet, ám később áttértek a vasúti szállításra is.A két háború között két templom is épült az akkori nagyközségben.A Jubileum téren a Szent Borbála bányásztemplom és a mostani Köztársaság úton az erdélyi stílusú református templom.

A település az 1920-as években kapott városias arculatot. Lényegében ekkor épültek meg a fontosabb közintézmények (városháza, művelődési ház, kórház, uszoda, sportpálya). A II. világháború háromszáz áldozatot követelt. A háború lezárultával nagy számú német lakosságot telepítettek ki erőszakosan Dorogról. Az 1970-es évektől kezdve a szénbányászat fokozatosan veszteségessé vált. Mára már az összes bánya bezárt. A nagyszámú szabad munkaerő a vegyiparban helyezkedett el vagy az ingázást választotta.Dorogot 1984-ben nyilvánították várossá.1999-ben alapították a város ipari parkját,amely azóta dinamikusan fejlődik,így a munkanélküliség 3-4%körül mozog.

[szerkesztés] Gazdasága

Dorog gazdasága hagyományosan a szénbányászatra épült. A szénbányászat fejlesztésében jelentős eredményt ért el Hantken Miksa, az MTA tagja, aki kidolgozta a dorogi szénmedence földtani rendszerének alapjait.A Dorog környéki széntelepek feltárásán dolgozott Zsigmondy Vilmos is. A bányák felszámolása után azonban a gazdaság gyökeresen megváltozott, a kiszolgáló üzemek mindegyike megszünt.A városban található Dorog-Esztergom Hőerőmű Kft. közel 5000 dorogi és esztergomi lakás távfűtés és melegvízellátását biztosítja. A városban működik a Richter Gedeon Rt. gyógyszergyár gyártelepe, és a Colgate-Palmolive Kft.(kozmetikumok és tisztálkodószerek gyártása).Itt található az országban egyedülálló veszélyeshulladékégető (Onyx Magyarország Kft.),amely főleg a szomszédos gyógyszergyár hulladékainak megsemmisítésére szakosodott. A könnyűipar is fejlődésben van. Jelentős üzemek működnek a nyomda- és a konfekcióiparban. Az építőipar is nagy mértékben növekszik, a Baumit Kft. folyamatosan fejleszti dorogi üzemét. Az ipari parkban a Sanyo Hungary Kft. több ezer embernek ad munkát,ott akkumulátorokat,napelemet és légkondicionálókat gyártanak.Nemrég épült fel a logisztikai központ, amely vasúti összeköttetéssel is rendelkezik.A szolgáltató intézmények is sorban jelennek meg a városban, a kereskedelem fejlett.

[szerkesztés] Kultúra, oktatás, sport

Dorogon három önkormányzati és egy magánóvoda, valamint négy általános iskola működik. A város középiskolája a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, ahol négy-, öt- és hatévfolyamos képzésen lehet részt venni. Az Erkel Ferenc Zeneiskola mind a város, mind fiókintézmények révén az egész kistérség zenei oktatásáért felelős.

A város kulturális és közéletének központja a felújított,impozáns József Attila Művelődési Ház amely színházteremmel,bálteremmel és moziteremmel is rendelkezik. Továbbá egy jól felszerelt könyvtár várja az olvasni vágyókat. Dorog zenei élete is jelentékeny. Meghatározó szereplő a Bányászzenekar.

A város hagyományosan jelentős sportélettel rendelkezik. A labdarúgás, az atlétika, illetve a hegymászás kiemelt szerepkörrel bír Dorog életében. Az „Aranycsapat” két tagja: Buzánszky Jenő és Grosics Gyula is Dorogon kezdte pályafutását.

[szerkesztés] Lakosság

Dorog lakossága 1910-ben kevesebb mint 2000fő volt.A város lakossága azóta több mint hatszorosára növekedett.A település a II. világháborúig jelentős számú német nemzetiség élt. Nagyrészüket kitelepítették Magyarországról, a többiek pedig asszimilálódtak a többséghez. A mai város nemzetiségi képében azonban még mindig megfigyelhető egy a lakosság 5%-át kitevő csoport, amely német nemzetiségűnek vallja magát, és aktívan ápolja a hagyományokat.A német nemzetiségi tájház a Bécsi úton tekinthető meg. Továbbá a szlovákok,cigányok és örmények rendelkeznek kisebbségi önkormányzattal.