Konstanca

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Konstanca
Konstancai tengerpart
Megye	Konstanca
Koordináták	é. sz. 44°10′60’’ k. h. 28°38′60’’
Terület	124,89 km²
Népesség - Teljes	310471 (2002)
Polgármester	Radu Ştefan Mazăre

Konstancai minaret

Konstanca (románul: Constanţa, törökül: Köstence; korábban Tomis vagy Kustendji) a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger romániai partszakaszán. Románia ötödik legnépesebb városa^[1], Dobrudzsa (románul: Dobrogea) régió legnagyobb városa, egyben Konstanca megye székhelye.

[szerkesztés] Történelme

Konstanca ókori alapítású, eredetileg Milétoszról származó görög telepesek kolóniája. A betelpülés a Kr. e. VII. – V. században zajlott és az akkor Tomis nevű kolónia a Kr. e. III. századra elérte a polisz rangot. A Kr. e. I.században a Római Birodalom részévé válik, itt tölti száműzetését és egyben életének utolsó nyolc évét a római költő Ovidius. A város mai neve a római időkből ered: Nagy Konstantin császár (274-337) azt testvére, Constanca után nevezte el.

A népvándorlás kora alatt hun, szláv, finnugor és tatár elemek érkeznek a területre. A város maga váltott bizánci és bolgár uralmat követően a XV. században az Oszmán Birodalom részéve válik, s az is marad a XIX. század végéig.

Az 1877-1878-as szabadságharcokat követő berlini döntés értelmében a várost Romániához csatolták; míg akkoriban a lakosság szinte egésze török volt, addig az 1910-es népszámlálásra az akkor 12.725 lakos mintegy fele már román nemzetiségűnek vallotta magát. A legutóbbi népszámlálások adatai alapján a város lakossága 300.000 fölé duzzadt; jelenlegi lakóinak túlnyomó többsége román.