Kovászna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kovászna
Megye	Kovászna
Régió	Székelyföld, Erdély
Tszf. magasság	560 m m
Koordináták	é. sz. 45°51′0’’ k. h. 26°10′60’’
Terület	158 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	11204 (2002) 70,93 fő/km²
Polgármester	Zsuffa Levente

Kovászna (románul Covasna, németül Kovasna): város a mai Romániában Kovászna megyében. Az egykori Orbaiszék központja, 1876-tól járási székhely, 1952-óta város, 1968-óta Kovászna megye névadó települése. Az idők során Vajnafalva olvadt bele, 1968-óta Csomakörös is hozzá tartozik.

[szerkesztés] Fekvése

Kézdivásárhelytől 20 km-re délre a Kovászna-patak mellett fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a Kovászna-patakról kapta, amely mellett fekszik. Ennek eredete a szláv kvasni (= savanyúvíz) főnév.

[szerkesztés] Története

1548-ban Kowazna néven említik. 1840-ben vásártartási jogot kapott. 1756-ban, 1863-ban, 1869-ben, 1874-ben és 1887-ben tűzvész pusztított. Régi református temploma 1754 és 1764 között épült. Az 1802. évi földrengés annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. A település világhírű klimatikus gyógyhely, üdülőváros, a határában fakad a legtöbb fajta borvíz Erdélyben. Közel 1500 különböző összetételű borvízforrása van. A fürdőélet az 1880-as években kezdődött, 1889-ben megalakult a fürdő részvénytársaság, a vajnafalvi Horgászkút vízét 1891-óta palackozzák. Ma Kovásznán napi 5000 liter ásványvizet palackoznak. Számos szénsavas melegfürdője és mofettája van. A főtéren levő Pokolsár az egykori vulkanikus kitörés nyomán keletkezett szénsavas-sós ízű iszapvulkán volt. Mára egy kőmedencébe foglalt csendes fortyogó maradt belőle. Egykor hideg gyógyfürdőként használták. A 19. században több kitörését is feljegyezték. 1910-ben 5451 lakosából 4154 magyar, 1105 román, 92 rutén, 48 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 2002-ben 11 369 lakosából 7539 magyar, 3673 román, 117 cigány, 10 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A városon átfolyó Kovászna-patak havasok közé felnyúló völgyében levő Várhegyen egykori vár romjai láthatók.
Mai református temploma 1812 és 1815 között épült, tornya azonban még 1815-ben ledőlt.
Római katolikus temploma 1914 és 1922 között épült.
A Kádár-házban ma képtár van.
Nevezetes ipartörténeti emléke a Kommandó-sikló 1886-ból való.
Itt működik az ország legnagyobb szívgyógyászati központja.
A város szimbóluma a Pokolsár, egyedülálló iszapos, kénes-széndoxidos gázkitörés a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak. 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, s ezzel Kovászna a rendezett gyógyfürdők sorába lép. A későbbi fürdőtelep a vajnafalvi (Kovásznával összenőtt falu) Mikes-telken alakult ki, Mikesfürdő néven.