Kézdivásárhely
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Kézdivásárhely | |
|---|---|
 |
|
| Megye | Kovászna |
| Régió | Székelyföld, Erdély |
| Koordináták | |
| Népesség - Teljes |
20488 (2002) |
| Polgármester | Törk Sándor |
Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Sekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum): város a mai Romániában Kovászna megyében. A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 32 km-re északkeletre a Feketeügy lapályán a Torja-patak mellett fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt, „kézdi” előtagja arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók.
[szerkesztés] Története
Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felöli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971-óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 2002-ben 20 488 lakosából 18 633 magyar, 1601 román, 199 cigány és 19 német volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református temploma 1783-ban épült a középkori templom helyére. Az 1834. évi nagy tűzvészben leégett, újjáépítése 1838-ra fejeződött be.
- A városban ortodox és új római katolikus templom is van.
- A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak.
- A mai Városháza épülete 1907-ben Takarékpénztárnak épült.
- A székely határőrség tisztiiskolája 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban.
- A határában van Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhely.
[szerkesztés] A város híres szülöttei
- Itt született 1600-ban Vásárhelyi Péter nyelvtudós.
- 1625-ben Matkó István hitvitázó, nyelvtudós,
- 1799. január 9-én Benkő Dániel szakíró, az MTA levelező tagja.
- 1813-ban Túróczi Mózes rézműves, Gábor Áron ágyúöntő társa.
- 1880-ban Kovács István régész, numizmatikus,
- 1886-ban dr. Bányai János geológus tanár.
- 1861-ben Nagy Lázár képzőművész.
- 1903-ban Tompa Sándor színművész.
- 1905-ben Incze István képzőművész.
- 1913-ban Dávid Antal író, újságíró.
- 1951-ben Markó Béla politikus, költő, műfordító, az RMDSZ elnöke.
[szerkesztés] Testvérvárosa
- Kisvárda,
Magyarország - Hatvan, Magyarország
- Mezőhegyes, Magyarország (1990)
- Paks, Magyarország
- Gyöngyös, Magyarország
- Szentendre, Magyarország
- Nagyatád, Magyarország
- Mezőhegyes, Magyarország
- Maassluis,
Hollandia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Kovászna megye városai | |
|---|---|
| Barót | Bodzaforduló | Kézdivásárhely | Kovászna | Sepsiszentgyörgy | |
Based on work by