Barót

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A keresztnevet lásd a Barót (keresztnév) szócikkben.

Barót
Barót központja a római katolikus templommal
Megye	Kovászna
Régió	Székelyföld, Erdély
Tszf. magasság	480 m m
Koordináták	é. sz. 46°4′30’’ k. h. 25°36′0’’
Terület	128,48 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	10 464 (2002) 81 fő/km²
Polgármester	Nagy István

Barót (románul Baraolt) város a mai Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.

[szerkesztés] Fekvése

Barót bejárata Brassó irányából

Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.

[szerkesztés] Nevének eredete

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

[szerkesztés] Története

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Barót és Felsőrákos között. 1873-tól üzemel lignitbányája. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült.

Református templom

A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.-2. századi római települést tételezett fel itt.