Margit híd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 A híd keresztmetszete 3 A híd a művészetekben 4 A híd tervezett felújítása 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A Margit híd a főváros második állandóhídjaként 1876-ban épült, április 30-án avatták fel. Tervpályázatát 1871-ben írták ki, melyen az első díjat Ernest Gouin francia mérnöknek ítélték és a Societé de Construction de Batignoles nyerte el a szerződést a híd megépítésére 1872-1876 között.

A híd a sziget melletti két Duna ágat 3-3, a hídközép felé kissé növekedő nyílással hidalja át. A nyílások méretkiosztása 73,5 + 82,67 + 87,88 + 87,88 + 82,67 + 73,5 m. A szigetnél a hídtengely megtörik, így a pillérek mindkét Duna-ágban párhuzamosak a sodorvonallal. A középső pillérnél csatlakozik a hídhoz az 1900-ban megnyitott, Margit-szigetre vezető szárnyhíd, melynek megépítéséig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető. A híd eredeti kavartvas anyagú ívét, valamint a felette levő pályával összekötő kettős diagonálrácsozását ma már csak a szigeti szárnyhídon lehet megtekinteni. Külön érdekesség, ha megfigyeljük a hídközepét és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe.

A hidat 1935-37-ben déli irányban kiszélesítették, s így további két közúti sávot lehetett elhelyezni rajta. Ekkor helyezték középre a hídon 1879 óta közlekedő villamos pályáját is. 1944. november 4-én Pest felőli három pillérje máig tisztázatlan körülmények között felrobbant a délutáni csúcsforgalom idején, sok áldozatot (köztük Kabos Endre kardvívó olimpiai bajnokot) követelve. A budai részeket 1945. január 18-án robbantották fel.

A háború után az újjáépítés előkészítésekor felmerült a merev vasbetétes vasbeton ívek építése, de a pillérek sérülékenysége miatt végül az acél ívszerkezetek mellett döntöttek. Az eredetihez képest a szerkezet három fő eltéréssel rendelkezik: az ívek és a pálya között elmaradt a rácsozat, az ívek nyílmagassága megnőtt, valamint a régi 8 főtartó helyett 6 ívet építettek be. Az újjáépített, félszélességű hidat 1947 őszén, a teljes hidat pedig 1948 nyarán adták át.

[szerkesztés] A híd keresztmetszete

A híd eredeti kiépítésben 11,06 méter széles útpályával rendelkezett, szélen vezetett villamospályával, és mindkét oldalon 2,89 méter széles járdával. A harmincas években történt átépítés során az útpálya szélessége 16,60 méterre, a járdáé 2,90-re nőtt, az átépítéssel egyidőben a villamospálya az út közepére került. A háború utáni újjáépítéskor mind az útpálya, mind a gyalogosfelületek szélessége tovább emelkedett 18,00, valamint 3,5 méterre.

[szerkesztés] A híd a művészetekben

Az új híd sokakat megihletett, a megnyitás utáni évben Arany János megírta Hídavatás című balladáját, melyet két évtizeddel később Zichy Mihály festőnk illusztrált.

Előtte a folyam, az új híd,

Még rajta zászlók lengenek:

Ma szentelé fel a komoly hit

S vidám zenével körmenet

Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet.

(Arany János: Híd-avatás 1877)

[szerkesztés] A híd tervezett felújítása

A híd állapota jelenleg igen rossz, felújítása halaszthatatlan feladat, ám Budapest forgalma nem bírná el egyik legfontosabb átkelőjének kiesését.

A híd jelentős felújítása aktuálissá vált, azonban a meglévő Duna-hidak (közülük elsősorban az Árpád híd) valószínűleg nem bírná el a Margit híd kiesése miatt rázúduló terhelést. A jelenlegi tervek szerint a felújítás az északi M0-s híd elkészülte (2008 nyara) után kezdődik meg. Alternatívaként felmerült pontonhíd építése is, ám a felmerült hajózási és vízszabályozással kapcsolatos problémák miatt a megoldás úgy tűnik nem kerül megvalósításra.

A tervek szerint a felújítás során a műemléki jelleg helyreállítása is fontos szempont lesz, így többek között visszakerülnek a hidat díszítő szobrok is.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• DBridges – Margit híd
• Homonnai.hu – Margit híd
• mek