Mikes család

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A zabolai Mikes család székely eredetű család, mely 1693-tól bárói, 1696-tól grófi rangra emelkedett.

A család őseiről első ízben az Erdélyi Fejedelemség idején tudósítanak az írott források. Eredetük Mikes Miklósra vezethetö vissza, aki a székelység 1506-ban Agyagfalván hozott végzésének Orbai-szék részéről egyik aláírója volt. Mikes Mihály vitézi tetteiért 1584-ben Báthory Zsigmondtól jelentős nemesi birtokokat kapott adományként. Ugyanebben az évben a fejedelem Mikes Györgynek nagyobb birtokokat adományozott. Mikes György és testvére, Benedek vitézül harcoltak Székely Mózes seregeiben, s a végzetes Brassó melletti csatában Básta főgenerális fogságába estek, aki könyörtelenül kivégeztette őket.

Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején I. Mikes Zsigmondot több alkalommal is követségbe küldte, majd kiemelkedő szolgálataiért 1626-ban Szalánczi György „magvaszakadta” után annak zágoni birtokát is neki adományozta. Fia, Mikes Pál egészen haláláig hűséggel szolgálta Thökölyt. II. Mikes Zsigmond fiai, Kelemen és János 1630-ban regényes körülmények között ellopták Tarnóczi Sebestyén lányát, Sárát, akit testvérüknek. Mihálynak szántak. A Mikes fiúk lányrablási kísérlete megihlette Kemény Zsigmondot, aki a történetet Özvegy és leánya című romantikus könyvében dolgozta fel. A fejedelem előbb fej- és jószágvesztéssel büntette, de később kegyelmet nyert, ezt jelzi az a tény, hogy 1648-ban I. Rákóczi György éppen őt küldte Lengyelországba a korona megnyerésére. II. Rákóczi Györgynek is számtalanszor követe és hadvezére volt. Később Velencében Erdély követe, 1657-ben kancellár, majd éppen emiatt Barcsay 1660-ban száműzette. Testvére Kelemen 1659-ben ítélőmester, majd Apafi hűségén tanácsos, székelység generálisa és országos elnök. Megbuktatta az ellenzéki Béldi Pált, akinek uzoni kastélyát 1679-ben elnyerte.

Fia, Mihály (1667–1721) 1691-től háromszéki főkapitány. 1696. május 4-én I. Lipót német-római császár és magyar király által grófi címet nyert. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor a császáriak mellett fogott fegyvert, de 1704 márciusában Szászhermánynál kuruc fogságba esett, s hamarosan hűséget esküdött II. Rákóczi Ferencnek, aki 1705-ben tábornokká nevezte ki. Egészen a szatmári békekötésig kitartott a kurucok oldalán.

Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki 1849. január 21-én Nagyszeben ostromakor esett el. 1848-ban július végétől nagy szerepet játszott az úgynevezett „Kossuth”, a későbbi Mátyás-huszárezred megszervezésében és vezetésében.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Mikes Kastély honlapja Magyar, angol és német nyelven