Nagymizdó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
Megye | Vas | ||||
Kistérség | Körmendi | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 6,76 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 9913 | ||||
Körzethívószám | 94 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Nagymizdó: község Vas megyében, a Körmendi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagymizdó Körmendtől 9 km-re délre fekszik a Vasi hegyháton a Rába völgye mellett.
Szomszédos települések: Katafa, Szarvaskend.
Megközelíthető Körmendtől a Katafai elágazáson keresztül. Vasútállomással nem rendelkezik.
[szerkesztés] Nevének eredete
A mizdó név a mézadó szóból származik. Az itt élő szolgálónép látta el mézzel a királyi udvart, és a nyugati határőrizet embereit.
[szerkesztés] Története
A település ősidők óta lakott. Határában neolitikus cserepekre és kőeszközökre bukknaktak a régészek. A határában elterülő Várdombon római kori kiserőd nyomai láthatóak.
Első okleveles említése 1237-ből származik. 1441-ben I. Ulászló király Gersei Petőnek adományozta a települést. 1423-1450 között Bokodi György valamint Mezőlaki János birtoka. 1468-tól Nádasdi Lászóhoz, majd 1495-1513 közötti időszakban Thyned Rusinhoz került. Az 1549-es összeírás szerint "Myzdo" csak pusztatelkekből állt. Valószínűleg a 1529-es oszmán-török kőszegi ostrom miatt pusztult el. 1600-ban a Vas vármegyei közgyűlés a Körmend környékére vezényelt katonák szálláshelyéül jelölték ki. Az 1690-es összeíráskor tizenhárom telkes jobbágy és hét zsellér élt a faluban. A győri katolikus püspökség 1733-as összeírásában is szereplő Nagymidzó a Szarvaskendi egyházközösséghez tartozott. Az 1760-as évektől a Festeticsek birtoka. Az 1787-ben keltezett írás szerint volt a faluban kocsmáros, kovács és molnár is.
A római katolikus templom 1886-ban készült el, amit Szent Anna ajánlottak.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Anna templom épült: 1886-ban