Palazzo Senatorio

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Palazzo Senatorio

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

A Palazzo Senatorio vagy Szenátusi Palota híres palotaépület Rómában, a Capitoliumon, a Piazza del Campidoglion. Hozzátartozik ahhoz az épületcsoporthoz, melyet Michelangelo tervezett. A megbízást a tér kiépítésére V. Károly császár 1536. évi római látogatásának ürügyén kapta.

A 12. századtól állt már itt egy épület, melyet a római kori Tabulariumra emeltek, 1144-től a város igazgatási székhelye volt: a szenátus, az adminisztráció felelőse és az igazságszolgáltatás székhelyeként működött.

Michelangelo tervei nyomán a teret átalakították, ám halálakor az épületnek csupán alsó része volt készen, illetve a főemeletre vezető lépcső. Az építkezést Giacomo Della Porta majd Girolamo Rainaldi fejezte be. Rainaldi a terven csupán annyiban módosított, hogy a második emelet alacsonyabb lett Michelangelo eredeti elképzeléseinél. A Szenátusi Palota végül 1605-ben készült el.

Az épület főszárnyához balról és jobbról két oldalszárny csatlakozik, mindkettő az eredeti tervek alapján jött létre, egyforma homlokzattal.

[szerkesztés] Lásd még

Piazza del Campidoglio

[szerkesztés] Források

Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Capitoliumi Múzeumok honlapja

A Capitolium nevezetességei

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)