Pozzuoli
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Pozzuoli | |
---|---|
Pozzuoli város címere |
|
Ország | Olaszország |
Régió | Campania |
Megye | Nápoly (NA) |
Polgármester | Vincenzo Figliolia |
Tengerszint feletti magasság |
28 m |
Terület | 43 km² |
Népesség | |
Teljes (2004. december 31.) |
82 131 |
Népsűrűség | 1 832 fő/km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Koordináták | |
Körzetszám | 081 |
Irányítószám | 80078, 80014, 80125 |
|
|
Weboldal: www.comune.pozzuoli.na.it |
Pozzuoli város Olaszország Campania régiójában (olaszul regione), Nápoly megyében (provincia), a Campi Flegrei vidékén.
Területe 43 km², lakosainak száma 2004 végi adatok szerint 82 131, népsűrűsége 1 832/km² (azaz elég sűrűn lakott.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Kezdetben görög gyarmatváros volt Dicaearchia néven. Az ókori rómaiak Puteoli névre keresztelték át. A görög és a római település is korának fontos városa volt.
A rómaiak Kr. e. 194-ben hozták létre itt saját kolóniájukat. A város latin kutacskát jelent és a környéken található számos forróvíz-feltörésre utal.
Puteoli kikötője nagy gyűjtőhelye volt az Alexandriából gabonával megrakottan érkező és az egész római világ számos kikötőjéből jövő hajóknak. A kikötő volt egész Campania fő áruátrakóhelye, beleértve a fújt üveget, a mozaiklapokat, a kovácsolt vast és a márványt. A közeli Misenum pedig a római hadihajók, a korabeli világ legnagyobb flottájának fő bázisa volt.
A hagyomány szerint Rómába utazva Pál apostol itt ért partot hajóútja után, hét napig itt időzött (Apostolok cselekedetei, 28:13, 14), majd útitársaival együtt a Via Appián indult el Rómába.
Puteoli volt a színhelye Kr. e. 37-ben Caligula híres "tréfájának". Hajókból három kilométeresnél hosszabb pontonhidat építtetett Puteolitól a szomszédos Baiaeig és átlovagol rajta, hogy beteljesítse a jóslatot, amely szerint nincs több esélye császárrá válni, mint arra, hogy átlovagoljon a baiaei öblön.
A város védőszentje Szent Proculus, aki itt halt mártírhalált a 4. században társaival. A hagyomány szerint a város címerében található hét sasfej a hét vértanut jelképezi. Szent Proculus ünnepnapja november 16. A szent szeretetteljes helyi beceneve 'u pisciasotto ("nadrágpisilő"), mert ünnepnapján gyakran esik az eső. A pozzuoliak május második vasárnapján is a szent napját ünnepelik.
1982 augusztusa és 1984 decembere között a város földrengések és bradiszeizmikus (függőleges) földmozgások százait szenvedte el, amelyek a csúcspontjukat 1983. október 4-én érték el. Nyolcezer épület szenvedett károkat és 36 ezer embert kellett kiköltöztetni, sokukat véglegesen. A tengerfenék majdnem két méter emelkedett és így a Pozzuoli-öböl alkalmatlanná vált a nagyobb hajók fogadására.
[szerkesztés] Látnivalók
A város számos látnivalóval rendelkezik a tursiták számára. Ezek közül néhány:
- Az amfiteátrum
- Solfatara – vulkáni kráter aktív fumarolákkal
- Forum
Az 1960-as években Pozzuoli azzal keltett feltűnést, hogy a kikötő fenekének az erős vulkáni tevékenység miatti megemelkedése ókori római templomok romjait hozta a felszínre. Ezek ma is láthatók.
[szerkesztés] Természeti környezet
Pozzuolinak két tava van.
Az Averno-tó (lago d'Averno) a görögöktől kapta nevét, at jelenti, hogy "madarak nélkül", mert a feltörő kéngáz megölte a madarakat. Az ókorban rendkívül híres volt, a pokol kapujának tartották.
A Lucrino-tó (lago di Lucrino) a latin Lucrum szóról kapta a nevét, aminek jelentése "meggazdagodni".
37-ben Marcus Vipsanius Agrippa mesterséges csatornákkal kötötte össze a két tavat a tengerrel, hogy létrehozza a Portus Julius nevű hatalmas katonai kikötőt.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt halt meg a római diktátor Lucius Cornelius Sulla, villájában.
- Itt született Sofia Loren színésznő.
[szerkesztés] Közlekedés
Könnyen megközelíthető vonattal Nápolyból.
[szerkesztés] Testvérvárosok
- – Agiosz Dimitriosz, Athén egyik külvárosa
[szerkesztés] Szomszédos városok
- Bacoli
- Giugliano in Campania
- Monte di Procida
- Nápoly
- Quarto
[szerkesztés] Irodalom
- Paolo Amalfitano és mások, I Campi Flegrei, Velence 1990
- Piero Alfredo Gianfrotta, Fabio Maniscalco (eds.), Forma Maris. Forum Internazionale di Archeologia Subacquea, Puteoli 1998
- Puteoli. Studi di Storia Romana