Przemyśl erőd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Przemyśl erőd egyike Európa három legnagyobb erődjének (Antwerpen és Verdun után). Építése a krími háború idején (1853 – 1856) kezdődött meg, amikor megromlott a viszony Oroszország és az Osztrák–Magyar Monarchia között.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az erőd építése
1772-ben, amikor Lengyelország I. felosztása megtörtént, Galícia a Habsburg Birodalom (1804 után Osztrák Császárság) fennhatósága alá került. Ez a terület, melyet Galicia és Lodoméria hercegségnek neveztek, fontossá vált politikai és katonai szempontból. Ausztria és Oroszország viszonyának rosszabbodása, különösen a krími háború után, kikényszeríették a galíciai városok megerősítését. Galícia annektálása után a Haditanács állami erődítési bizottságot hozott létre, mely tiszti csoportot neveztt ki abból a célból, hogy kiválasszák az erődök építéséhez legjobban megfelelő helyeket. Megvizsgálták a következő helységeket: Sztrij, Lvov, Andrychów, Zaliscsiki és Przemyśl. Przemyśl, amely abban az időben 10-egynéhányezer lakosú kisváros volt, nem volt az első helyen a kiválsztottak között, azonban a városkát Emmerlich Blagojevič, a vezérkar főkvártélymesterségének őrnagya támogatta, aki kitűnő lehetőséget látott "a San folyó két partján fekvő Przemyśl, mint galíciai fő védelmi terület megerősítésére, amely a magyarországi útvonalakat védené". Rövidesen támogatta Przemyśl jelölését Károly főherceg, valamint János főherceg hadmérnökségének igazgatója is, aki elismerte, hogy „a hely, amely négy fontos útvonal csomópontjában fekszik, nem rendelkezik semmilyen stratégiai fontossággal. Mégis politikai okokból – ha nem akarjuk átadni ezt a provinciát és erős pozíciót akarunk – javaslom, erősítsük meg”. Ilyen módon nyújtották be a javaslatot Ferenc József császárnak erőd építéséről Przemyślben, aki már 1871-ben döntést hozott az építési munkálatok megkezdéséről.
Az erőd tervezését 1873-ban fejezték be. Az építés költségeit először 24 millió gulden-ra becsülték, az építési időt pedig 24 évre.
Maguknak az erődöknek az építésén kívül más objektumok építését is megkezdték, melyek szükségesek voltak az erőd fenntartásához és felfegyverzéséhez, pl. lakóházakat, barakkokat, istállókat és pékségeket. Mindez a város hatalmas fejlődéséhez vezetett.
Az első gyakorlatokat a még be nem fejezett várban 1892-ben és 1896-ban tartották. Ezek lehetővé tették, hogy néhány erődítés pozícióján javítsanak. Pénzügyi okokból az erőd építése soha nem fejeződött be teljesen. 1914-ben Przemyślnek három védelmi vonala volt, de a pénzeszközök hiánya miatt csak a belső gyűrű volt megfelelően előkészítve.
[szerkesztés] Az erőd állapota a háború kitörése előtt
Az I. világháború kitörése napján a külső gyűrű kerülete 45 km hosszú volt és 17 főbb erődítményből állt. Ezen kívül 14 állandó ágyúállás, állandó futóárok és 2 állandó gyalogsági bázis volt.
A belső védelmi rendszer 21 erődítményből állt. A háború kitörésének napján az erődben 128 ezer fős helyőrség, 14,5 ezer ló, 1022 ágyú és 4 ezer kocsi volt. A tényleges háborús készenlétet a lehetséges 75%-ra becsülték. Az előkészületek hiányosságai (a pénzügyi problémák mellett) az építés túl hosszú ciklusára és az építkezési munkák gyakori megszakítására volt visszavezethető. A "mindenfajta lövedékkel szembeni ellenállás"-ra mindössze 12 erődöt értékeltek, a többiek csak az egyes gránátok becsapódása ellen védtek.
További biztosítást jelentettek a drótakadályok, az aknamezők és a gyalogság elleni árkok. Tekintettel ezeknek a biztosításoknak a rossz állapotára, 1914. augusztus 14-18 között 27 ezer munkás kezdte meg kiküszöbölni a hiányosságokat és a hézagokat, hozzáépítve többek között 7 közbenső üteget, 24 bunkert, fedett árkot és vonalat a gyalogságnak, 200 új działobitni. több ezer kilométer futóárkot ástak és új aknamezőket telepítettek. kiegészítésül 714 ágyút, 52 tarackot, 95 mozsarat ás 72 géppuskát szállítottak Przemyślbe. A harcok megkezdése után a legénység létszáma kb. 131 ezer főre, a lovak száma 21 ezer darabra nőtt.
[szerkesztés] Az első ostrom
A Lvovnál (szeptember 6-án) majd Rawa Ruskánál (szeptember 11-én) elszenvedett vereség után az osztrák legfelső parancsnokság szeptember 12-én parancsot adott a 2., 3., és 4. hadseregnek a San vonalához való visszavonulásra Przemyślen kersztül. Az erőd azt a feladatot kapta, hogy felfogja az orosz támadásokat és biztosítsa az osztrák–magyar hadak visszavonulását. Miután visszautasították a megadást és az erőd kapitulációját, az orosz hadsereg rohamra indult.
Az ostrom 1914. szeptember 17-én kezdődött. 91.800 orosz katona vett benne részt, 133 tiszt vezetése altt. A rohamot Scserbacsov tárbornok vezette.
Október 3-én megtámadták az erőd keleti részét, vagyis a XIV "Hurko", XV. "Borek", IV. "Optyń", I/2. "Byków", I/3. "Pleszowice", I/4. "Maruszka Las", I/5. "Popowice", és az I/6. "Dziewięczyce erődöt. Az I/1. "Łysiczka" erődön kívül egyekiet sem sikerült bevenni, melybe az oroszoknak sikerült behatolni, de gyorsan körülzárták őket és legyőzték őket a védők.
Oktüber 8-án második rohamra került sor észak felől a Xa. "Pruchnicka Droga", XIa. "Cegielnia", XI. "Duńkowiczki" és XII. "Żurawica" erődöknél. Az oroszoknak még a lövészárkokig sem sikerült eljutniuk, azonban rettenetes veszteségeik voltak.
Az első ostrom 1914. október 10-én ért véget az orosz sereg vereségével. Az orosz oldalon a veszteség körülbelül 10 ezer halott, sebesült és eltünt volt. A védők vesztesége mintegy 3-4 ezer halott volt.
[szerkesztés] A második ostrom
Miután kivédték az első ostromot, kiegészítették az erőd tartalékait. Annak ellenére, hogy közel 213 vonatot indítottak az erődhöz utánpótlással, nem sikerült kiegészíteni a készleteket a megkívánt mértéknek megfelelően. Az erőd állománya 131 ezer katonát, 21,5 ezer lovat, 30 ezer polgári személyt és 2 ezer orosz foglyot számlált.
A második ostrom 1914. november 2-án kezdődött. Ez alkalommal nem volt közvetlen összecsapás a hadseregek között, hanem az orosz csapatok körülvették az erődöt elvágva egyúttal az utánpótlási vonalakat. A kemény tél az erőd tartalékainak gyors kimerüléséhez vezetett. Fokozatosan csökkentették az élelmiszer adagokat és arra késztették a védőket, hogy csaknem 10 ezer lovat leöljenek az ellátás kiegészítése képpen. Mind gyakrabban betegedtek meg a katonák. Egyre gyakrabban jegyeztek fel dezertációt. Március 17-19-én sikertelen kísérletet tettek az ellenség gyűrűjének áttörésére, a veszteségeket 5,5 ezer halottra és sebesültre becsülték.
Válaszul az orosz hadsereg rohamot hajtott végre minden irányból, de azerődöt sikerült még megvédeni. A védők egyre rosszabbodó helyzetében az erőd parancsnoksága a hadsereg főparncsnokságával egyetértésban 1915. március 20-án parancsot adott az erőd megsemmisítésére és a megadásra.
Március 18-ától megkezdták az összes élelmiszertartalék és anyagi eszköz megsemmisítését. Március 22-én felrobbantották az ágyúkat, az erődöket és a San hídját. 1915. március 23-án 6 órakor az orosz hadsereg vezérkaránál az erőd kapitulált. Röviddel ezután a városba bevonult az orosz hadsereg.
Az osztrák–magyar hadifoglyokat nemzetiségek szerint választották szét és Oroszország ázsiai részébe, Turkesztán, Szamarkand és Taskent közelébe szállították. Kusmanek tábornokot Nyizsnij Novgorod közelébe küldték, de már 1918 márciusában visszatért Bécsbe.
1915. április 2-án Przemyślbe jött II. Miklós cár, hogy személyesen megtekintse az elfoglalt erődöt, valamint, hogy kitüntesse a győzteseket. Minden katona 5 rubel jutalmat kapott, a tisztek pedig rendjeleket.
[szerkesztés] A harmadik ostrom
1915. május 2-án a gorlicei csata után, ahol áttörték az orosz frontot, keletre vonult az egyesült osztrák–magyar és német hadsereg. A visszavonuló orosz csapatok Przemyśl körül erődítéseket kezdtek építeni, hogy megakadályozzák a támadást. Ebből a célból felhasználták a kevésbé elpusztított erődítéseket.
1915. május 18-án Przemyślt körülvette az egyesült hadsereg és május 31-én megkezdődött a támadás, mely a védelem észak-nyugati részére összpontosult. A mozsarak tüzérségi előkészítése után a támadást a bajor, porosz ezredek, és az osztrák–magyar lövészek különítménye indította. Egyúttal kivédték az orosz ellentámadást. A 22. bajor ezred elfoglalta a X. (Orzechowce) és XI. (Duńkowiczki) erődöt, ugyanaznap este a lövészek elfoglalták a XII. (Werner) erődöt. Az Xb. (Zagrodnia) és IXa. (Krzyż) erőd megadta magát.
A városba először a bajorok hatoltak be 1915. június 3-án 3ó 30 perckor a Zasanie oldaláról, ezután nyugatról behatolt a 4. osztrák–magyar lovassági divizió. A visszavonuló orosz katonaság felrobbantotta a San hídjait és elhagyta a várost.
1915. június 6-án az elfoglalt városba látogatott az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse Ferdinánd főherceg, marsal.
[szerkesztés] Az erőd ma
1968-ban a lerombolt és szétlőtt erődök védett katonai építészeti emlékekké lettek nyilvánítva. 1997-ben Przemyślt bevonták a katonai épületek megőrzésének és konzerválásának országos programjába. Az erődök mentén jelenleg feketével jelzett turistaösvény vezet.
[szerkesztés] Magyar vonatkozások
A Przemyśl erőd védelménél sok magyar katona is elesett. Emlékükre állították a Margit híd budai hídfőjénél azt az emlékművet, amely egy erődítést eltaposó üvöltő oroszlán bronzszobra, alatta egyszerűen a "Przemyśl" felirat. Gyóni Géza költő is az erőd védői között szolgált. Megrázó verseinek témája a katonák mérhetetlen szenvedése és a háború értelmetlensége.
Based on work by