Racionális szám
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A matematikában racionális számnak (vagy törtszámnak) nevezzük két tetszőleges egész szám hányadosát, amelyet többnyire az a/b alakban írunk fel, ahol b nem nulla.
Egy racionális számot végtelen sok alakban felírhatunk, például 3 / 6 = 2 / 4 = 1 / 2. A legegyszerűbb, azaz tovább nem egyszerűsíthető alak akkor áll elő, amikor a-nak és b-nek nincs közös osztója. Minden racionális számnak pontosan egy olyan tovább nem egyszerűsíthető alakja van, ahol a nevező pozitív.
A racionális számok tizedestört alakja véges vagy végtelen szakaszos (tehát a felírásban egy ponton túl a számsorozat periodikusan ismétlődik). Ez az állítás nem csak a tízes-, hanem tetszőleges, egynél nagyobb, egész alapú számrendszerben való felírásra igaz. A tétel fordítottja is igaz: ha egy szám felírható véges vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban, akkor az racionális szám.
Azokat a valós számokat, amelyek nem racionálisak, irracionális számoknak nevezzük.
A racionális számok halmazát a ℚ (vagy ) jellel jelöljük. Halmazdefinícióként felírva:
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Aritmetika
Két racionális szám, és egyenlők akkor és csak akkor, ha ad = bc
A racionális számoknak létezik additív és multiplikatív inverze:
[szerkesztés] Történetük
[szerkesztés] Egyiptomi törtek
Minden pozitív racionális szám felírható véges sok egész reciprokának összegeként. Például:
Sőt, minden pozitív racionális számnak végtelen sok ilyen formájú, különböző felírása lehetséges. Ezt az alakot egyiptomi törtnek is nevezzük, mivel már az ókori Egyiptomban is használták, akik egyébként a diadikus törteket is a maitól eltérő alakban írták le.
[szerkesztés] Formális definíció
A racionális számok precízen egész számok rendezett párjaként definiálhatók: ahol b nem nulla. Az összeadást és szorzást ezeken a párokon a következőképp definiáljuk:
Annak érdekében, hogy teljesüljön az elvárt 2 / 4 = 1 / 2 tulajdonság, definiálni kell egy ekvivalencia-relációt is () a következőképpen:
Ez az ekvivalencia-reláció kompatibilis a fent definiált összeadással és szorzással. Legyen ezután Q az ekvivalenciaosztályok halmaza, másszóval azonosnak tekintjük az (a, b) és a (c, d) párt, ha ekvivalensek. (Ez a konstrukció elvégezhető minden integritási tartomány esetében, lásd hányadostest.)
Az így kapott számok halmazán a teljes rendezés is definiálható:
[szerkesztés] Tulajdonságok
A racionális számok halmaza (), az összeadás és a szorzás műveletével kiegészítve testet alkotnak. Ez a test az egész számok () hányadosteste.
A racionális számok halmaza a legszűkebb 0-karakterisztikájú test. Minden egyéb 0-karakterisztikájú test tartalmazza a racionális számok egy "másolatát".
A racionális számok algebrai lezártja (azaz a racionális együtthatós polinomok gyökeit is tartalmazó legszűkebb test) az algebrai számok halmaza.
A racionális számok halmaza megszámlálható, vagyis sorozatba rendezhető. Mivel a valós számok számossága ennél nagyobb, így mondhatjuk, hogy a valós számok túlnyomó többsége irracionális.
A racionális számok halmazának Lebesgue-mértéke nulla.
A racionális számok sűrűn rendezett halmazt alkotnak: bármely két racionális szám között van egy harmadik, sőt végtelen sok. A rendezett halmazok között pontosan a racionális számok halmaza (meg a vele izomorfak) azok, amelyek megszámlálhatóak, sűrűn rendezettek és nincs legkisebb vagy legnagyobb elemük (Georg Cantor tétele).
[szerkesztés] Valós számok
A racionális számok a valós számok halmazának sűrű részhalmazát alkotják, azaz minden valós számhoz tetszőlegesen közel vannak racionális számok. Ugyancsak igaz, hogy a racionális számok pontosan a véges lánctört formájában írható valós számok.
Mivel rendezett halmazt alkotnak, a racionális számokat elláthatjuk a rendezéstopológiával. Ez azonos a valós számok rendezéstopológiájának altértopológiájával, továbbá egyben metrikus tér is, a következő metrikával: .
E topologikus tér a műveletekkel topologikus testet alkot. A racionális számok topológiája nem lokálisan kompakt. Ez a tér úgy is jellemezhető, hogy az egyetlen megszámlálható metrikus tér, amiben nincsenek izolált pontok. A tér továbbá teljesen széteső. A racionális számok tere nem teljes, teljes lezártja a valós számok tere.
[szerkesztés] p-adikus számok
A fent említett, a szokásos abszolút értékből definiált metrikán kívül vannak más, nem kevésbé fontos metrikák is, amelyek -t topológikus testté szervezik:
legyen p tetszőleges prímszám, definiáljuk minden nemnulla egész a esetén | a | p = p − n-t, ahol n p legnagyobb hatványának kitevője, ami osztja a-t; legyen továbbá | 0 | p = 0. Tetszőleges racionális szám esetén legyen .
Ekkor metrikus teret definiál -n. Ez a tér, nem lesz teljes, teljes burka a p-adikus számok teste lesz.