Hatvan
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Észak-Magyarország | ||||
Megye | Heves | ||||
Kistérség | Hatvani | ||||
Rang | város
|
||||
Terület | 80,66 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 3000 | ||||
Körzethívószám | 37 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Hatvan város Heves megye délnyugati részén, a hatvani kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
Hatvan a Zagyva partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 105 m. A folyó már vízvédelmi létesítmények között folyik, így a környék elláposodása már nem jellemző. Éghajlatát tekintve nagy hatással van a Mátra, ahonnan enyhe levegő érkezik, illetve a település völgybeni fekvése, amely csökkenti a szél erejét. Az évi csapadékmennyisége alacsonyabb az országos átlagnál.
Hatvan több, jól elkülöníthető településrészből áll. A Zagyva keleti partján terül el Óhatvan, a város tulajdonképpeni központja. Ehhez nyugatról csatlakozik, kisebb ipari terület beiktatásával Újhatvan, ahol a vasútállomás is található. Kerekharaszt Újhatvantól valamivel nyugatra, Nagygombos Óhatvantól északra található.
[szerkesztés] Közlekedés
Hatvan vasúti csomópont, három vasúti fővonal találkozóhelye. Ezek közül a legjelentősebb a Budapest–Miskolc fővonal, amelyre a Hatvan–Szolnok és a Hatvan–Salgótarján–Losonc vonal csatlakozik. Ipari használatra üzemel továbbá egy a Budapest–Hatvan, illetve a Hatvan–Szolnok vonalat összekötő elkerülővágány, illetve egy, a Hatvani Kavicsbányához vezető bekötővasút is. A személyforgalom számára egy vasútállomás működik a városban, amelyre Budapest, Miskolc és Eger felől sűrűn, Bukarest, Zólyom, Salgótarján, Krakkó, Nyíregyháza, Zágráb és a Balaton felől alkalmanként érkeznek gyorsvonatok. Hatvan továbbá a végállomása a Budapestről északkelet felé induló elővárosi vonatoknak, a Zagyva völgyében Salgótarjánig közlekedő személyvonatoknak, illetve néhány Füzesabony, Miskolc vagy Szolnokig járó személyvonatnak. Az árufuvarozás céljára rendezőpályaudvar is létesült Hatvanban.
A város a közúti közlekedésben is fontos szerepet játszik, mivel a 3-as elsőrendű főútra (Budapest–Miskolc–Hidasnémeti) és a vele párhuzamos M3-as autópályára (E71-es nemzetközi autóút) itt csatlakozik a 21-es (Losonc–Salgótarján–Pásztó felől) elsőrendű főút. Szintén a városban indul a 32-es másodrendű főút is, amely Jászberény és Szolnok irányába halad tovább. Továbbá Boldog, Csány, Lőrinci és Tura irányába mellékutak is indulnak a településről. A várost autóbuszok Budapesttel, Salgótarjánnal, Gyöngyössel, Jászberénnyel, a környező településekkel, kisebb számban Egerrel és Kecskeméttel kötik össze. A városban több vonalon rendszeres helyi járati közlekedés van.
[szerkesztés] Története
Hatvan területéről a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. Ekkor is megfigyelhető, hogy a Zagyva mindkét oldala lakott hely volt. Igazán fontos település azonban csak a rézkorban alakult ki, virágzása a korai bronzkorig tartott. Hatvan egyike a legjelentősebb ilyen korú leletek lelőhelyeinek: egy itt talált díszes réztál és egy aranytárgy országos hírnévnek örvend. 1934-35-ben egy jelentős telep került feltárásra a Strázsahegy alatt, ám az emberi élet nyomai a mai Hatvan többi részén is fellelhetőek. A bronzkort követően Hatvan területén nem alakult ki újra jelentősebb állandó település, de a szkíták, a kelták, a roxolánok, a szarmaták és az avarok, majd a honfoglaló magyarok hagytak itt nyomokat.
Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg a mai város területén. Az itt alapult kolostor lassan kisebb térségben jelentőssé vált, a település első írásos említése is tőlük való 1235-ből. A szerzetesek jelentős vívmánya volt a környékbeli mocsarak lecsapolása és a korszerű földművelési formák meghonosítása. A jó életkörülmények megjelenésével a 13. században egyre többen vándoroltak Hatvanra, amelynek legjelentősebb birtokosai a Hatvaniak lettek.
1335 után, a visegrádi királytalálkozót követően a település jelentősége nagyban növekedett, mivel a Buda–Krakkó kereskedelmi út itt húzódott, és erre a Losonc–Fülek–Pásztó út csatlakozott. I. (Nagy) Lajos idejében az út jelentősége csak tovább nőtt, mivel azon vonultak a király seregei Litvánia felé. A királynak többször szállást adó Hatvan végül 1406-ban nyerte el a mezővárosi címet, országos vásárára – ahol a nagy mennyiségben termett hatvani bor volt a legjelentősebb árucikk – mindenfelől érkeztek.
Miután Mohamed budai pasa 1544-ben Budától északra és keletre található erődítmények ellen folytatott hadjáratot, és Visegrád és Nógrád már elesett, Hatvan frissen épült várának kapitányai úgy vélték, nem kockáztatják az ostromot, hanem felgyújtották a várat és a katonákkal együtt Egerbe menekültek hoppon hagyva a polgári lakosságot, amely 1544-től a törököknek kellett, adózzon. A várost a törökök egy szandzsák központjává tették, amely Gyöngyös, Pásztó és Jászberény vidékére terjedt ki. Így egyre nagyobb lett a törökök száma városban, a 17. században a magyar őslakosság már kisebbségbe szorult. A török várost komoly várrendszerrel vették körbe megóvandó a magyarok többszöri ostromától, ám így is sok kárt szenvedett a település a sűrű ostromok miatt. A tizenöt éves háború időszakában, végül, rövid időre császári kézre került a vár, ám 1603-ban visszaadták a törököknek. Végül, 1686-ban szűnt meg Hatvan török uralma, miután a környék települései mind császári ellenőrzés alá kerültek. Ám a harcok során a település teljesen, a vár is nagyrészt elpusztult.
Az elhagyott Hatvanba a 17 – 18. században folyamatosan települtek az ország többi vidékéről leginkább jobbágyok. Feladatuk volt a török időkben elromlott földek feljavítása volt. Így elsősorban az állattenyésztés terjedt el a környéken, de a szőlőtermesztés is újraindult. A város szervezete is újjáéledt 1687-ben újjászervezésre került a prépostság, 1689-ben postaállomás, 1693-ban vámhivatal létesült, 1700-ben pedig a plébánia is újrakezdte a működését.
Hatvan a Rákóczi-szabadságharc idején komoly szerephez jutott, mivel II. Rákóczi Ferenc 1703-ban elrendeltette a vár megerősítését, hogy ellent tudjon állni a Buda környéki császári seregeknek. A megerősített vár azonban komolyabb jelentőséggel nem bírt a harcok során, 1710-ben pedig harc nélkül adták fel a védők.
1730-ban Hatvan új birtokosa Grassalkovich Antal lett. Minthogy a település fő jövedelemforrása a mezőgazdaság volt, ő korszerű majorságot hozott létre a város körül, munkaerőnek pedig német telepeseket hívott, akiknek több kedvezményt adott. Ez nézeteltérésekhez vezetett a magyar gazdákkal szemben, ám később, a németek sorsának romlásával ezek elsimultak. 1762-ben posztómanufaktúra is létesült a városban, amely rossz versenyképessége miatt azonban hamarosan meg is szűnt. Hatvan az 1848-49-es szabadságharcban fontos hadászati szerephez jutott. 1849. április 2-án itt zajlott le a magyarok egyik győztes csatája, majd július 12. után az oroszok főhadiszállása lett.
Hatvan komoly fellendülése 1867-ben kezdődött, mivel ekkor létesült a Pest–Hatvan–Losonc–Besztercebánya vasút, amely egyben a MÁV első vonala lett, illetve a kiegyezés hatására megindulhatott a tőkés fejlődés. Később a város vasúti jelentősége tovább nőtt, miután 1870-ben megnyílt a Hatvan–Miskolc, 1873-ban pedig a Hatvan–Szolnok vonal is. Így a város Magyarország egyik jelentős vasúti csomópontjává vált. A város nagyban urbanizálódott, 1873-ban jött létre a város első takarékintézete is. 1886-ban, a közigazgatás megreformálásával mezőváros helyett községi rangot kapott a település. 1889-ben létesült a Hatvani Cukorgyár, amely korában termelés mennyiségében Európa egyik vezető gyára volt. A dualizmus időszakának gazdasági fellendülése növekvően hatott a város lakosság számára is. 1914-ig szinte megháromszorozódott a lakosság száma 1867-hez képest. Ennek is köszönhető, hogy a soknemzetiségű (szlovák, német, zsidó, cigány) város nagyban elmagyarosodott.
Az I. világháború nagyszámú áldozatot szedett a város férfilakosságában. A tanácsköztársaság idejében aktív életet élt a település, ahol többek között államosították a cukorgyárat. 1919. augusztus 3-án a bevonuló román hadsereg kezére került a település, majd kivégeztetett ötven vörös katonát. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja időszakában Hatvan már nem fejlődött olyan mértékben, mint korábban, ám kisebb mértékű életszínvonal javulás észlelhető volt.
A II. világháború Hatvan életében nagy változásokat hozott. 1939-ben lengyel menekültek érkeztek a városba, köztük sok izraelita felekezetű is. 1941-től, miután Magyarország is csatlakozott a háborúhoz sok hatvani katona vesztette életét a harcszíntereken. Közben Hatvanban gettót alakítottak ki, majd egy gyűjtőtábort is létrehoztak a cukorgyár területén. Innen Heves megye szinte teljes zsidó lakosságát Auschwitzba, megsemmisítőtáborba szállították. 1944. szeptember 20-án angol-amerikai bombázók porig rombolták a pályaudvar és környékét több száz polgári lakost is megölve. 1945 novemberében a Vörös Hadsereg elérte a város határát, ahol a németekkel hadba szállva ismét komoly pusztítások következtek. Végül 1944. november 25-én sikerült elfoglalniuk a várost.
Ezt követően megindult az élet újraszerveződése a lényegében porig rombolt városban, amely lakosságának nagy része vagy meghalt, vagy hadifogságban volt. 1945-ben, elsőként a kijelölt közgyűlés városi jogot adományozott a településnek. Az ebben az időben igen szokatlan döntésnek okot adhatott, hogy Hatvan komoly szálláshelye volt a Vörös Hadseregnek, így a Magyar Kommunista Párt egyik biztos állomása lehetett a település, bár a lakosok a választások során inkább a Független Kisgazdapártra szavaztak. Ebben az időszakban kezdte meg a működését egy népi kollégium és egy ideiglenes kórház.
A kommunista hatalom megszilárdultával Hatvan kétirányú fejlődést mutatott. Egyrészt nagy mértékű iparosítás, építkezések jellemezték a várost, másrészt a hatóságok szép számban – köztük az Újhatvanban a vallásszabadságért tüntetőket – tűntettek el a rendszer számára nem kívánatos személyeket, küldtek gulágba, börtönöztek be, vagy Recskre és Hortobágyra munkaszolgálatra ítéltek. 1956-ban újjáépült a vasútállomás. Majd iskolák és egyéb közintézmények létesültek a városban.
[szerkesztés] Gazdaság
A korábban fontos megélhetőségi forrást biztosító mezőgazdaság mára nagymértékben visszaszorult Hatvanban. Mindössze 194 fő foglalkozik mezőgazdasági termeléssel.
A város gazdaságának nagy részét régebb az élelmiszeripar tette ki, amelynek legnagyobb üzemei a konzervgyár és a cukorgyár voltak. A cukorgyár 2004-től nem termel, csak raktározással és csomagolással foglalkozik. 2001-ben Újhatvan területén Ipari Park is létesült, ahol öt nagy elektronikai cég telepedett le.
Hatvanban városias jellegének és nagy átmenő forgalmának köszönhetően jelentős a kereskedelem. Több nagyobb áruház és benzinkutak sokasága működik a város területén. A szolgáltatási szektor is fellendülőben van a településen, ám jelenleg csak a közlekedési ágazatban nagy az aránya.
[szerkesztés] Kultúra, oktatás, sport
Hatvanban két bölcsőde, nyolc óvoda, öt általános iskola működik. A városban működő Damjanich Ipari Szakképzési Intézet a megye legnagyobb középfokú iskolájaként több szakmában biztosít szakmunkás-, szakközépiskolai és technikusi képzést. A város középiskolái továbbá a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, a Grassalkovich Művelődési Központ Pályakezdők Szakiskolája és az Albert Einstein Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola. Továbbá a település helyet ad a Kocsis Albert Zeneiskolának is.
A településen egy könyvtár és annak egy fiókkönyvtára működik. 148 518 dokumentumnyi gyűjteménye kifejezetten nagynak számít, és több értékes magángyűjtemény köteteit is egyesíti. A városban működik a TIT Bugát Pál Egyesület Hatvani Irodája is, amely többek között OKJ-s képzéseket, nyelvtanfolyamokat és felvételi előkészítőket szervez. 2001-ig mozi is működött a városban, ma már csak filmklub vetítések zajlanak a városban intézményi kereteken kívül. A város művelődési életének egy komoly színtere továbbá a Grassalkovich Művelődési Központ, ahol számos ifjúsági és kulturális rendezvényt szerveznek. Itt szervezik meg minden évben a Kastély Napokat és az Összművészeti Fesztivált.
A településen több komolyzenei zenekar és együttes is működik. Ezek a MÁV Hatvani Szimfonikus Zenekar, Corelli Trio, a Vivaldi Kamarazenekar, a Hatvani Kamarazenekar, a Varia Format kisegyüttes, a Chamber Art Voices duó, Hatvani Fúvósegyüttes és a Hatvani Vegyeskar. A város könnyűzenei élete is aktív.
Hatvanban sok diáksportcsoport és több egyesület működik. A hatvani labdarúgók és kézilabdázók az NB II-es osztályban szerepelnek.
Továbbá minden évben Hatvanban rendezik a RONCSDERBY EURÓPA BAJNOKSÁG első futamát.
[szerkesztés] Testvérvárosai
- Tavarnelle Val Di Pesa, Olaszország
[szerkesztés] Nevezetességei
- Grassalkovich-kastély
- Szent Adalbert Plébániatemplom
- volt posztómanufaktúra épülete
- Hatvany Lajos Múzeum [1]
- Városháza
- Kossuth téri általános iskola
- Városi Bíróság
- Postapalota
- Pestisszobor
- Oroszlános szökőkút
- Grassalkovich-major bejárata
- Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola
- Újhatvani római katolikus templom
- Földhivatal
- Sörház (Hatvan egyik legrégebbi épülete)
- Bátor Tábor
- Grassalkovich Antal szobra
[szerkesztés] Könyvek
Szepes (Schütz) Béla: HATVAN község története, Sopron, 1940
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hatvan hivatalos honlapja
- Térkép Kalauz - Hatvan
- Légifotók Hatvanról
- Film Hatvanról - indulhatunk.hu
Heves megye városai |
---|
Bélapátfalva · Eger · Füzesabony · Gyöngyös · Hatvan · Heves · Kisköre · Lőrinci · Pétervására |