Radom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Radom**

Vajdaság	Mazóviai
Járás	radomi
Városjogok	kb. XIII. század közepe
Terület	111,71 km²
Népesség	226 422
Magasság	m
Körzethívószám	(+48) 48
Rendszám	WR,WRA

Radom egy város Lengyelország középső részén a Mleczna folyó partján.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Műemlékek és fontosabb helyek
3 Kultúra
- 3.1 Színház
- 3.2 Múzeumok és képtárak
4 Oktatás
- 4.1 Állami egyetemek és főiskolák
- 4.2 Magán főiskolák
5 Média
6 Sport
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

8-9. század – koraközépkori település alapítása a Mleczna folyó partján a mai Stare Miasto területén
10. század második fele – vár építése
1155 – Radom első írásos említése V. Adorján pápa bullájában
kb. 1300 – Öreg Radom Środa Śląska mintájú városi jogokat kap
1340 – III. Nagy Kázmér megalapítja Új Radomot
1360 – Radom magdeburgi városi jogokat kap
1360-1370 – Nagy Kázmér városfalakat és királyi várat épít, megépül a városháza és a Keresztelő szent János plébániatemplom
1383 – a Radomba összehívott szejm Lengyelország királyává választja Hedviget, Nagy Lajos magyar király lányát
1401 – Radomban aláírják a wilno-radomi uniót, az első uniót Lengyelország és Litvánia között
1481 – Radomba költözik IV. Jagello Kázmér második fia, Kázmér királyfi, aki a Litvániában időző apja távollétében kormányozta az országot
1489 – a radomi várban tette le a fegyvert Johann von Tieffen, a német lovagrend nagymestere, IV. Jagello Kázmér előtt
1505 – a Radomban ülésező [szejm (lengyel)|[szejm]] kikiáltotta a pl:Nihil novi alkotmányt, valamint kiadta a "Statut Łaski"-t, a lengyel állam első alaptörvény gyűjteményét
1564 – a végrehajtott összeírás szerint a városnak 1800 lakosa, 180 háza, 14 mészárszéke, 2 fürdője és 2 malma volt
1613 – Radom a Kincstári Felügyelőség (stał się siedzibą (Trybunał Skarbowy Radomski) székhelye lett.
1628 – hatalmas tűzvész pusztított a városban
1656 – a svéd betörés alatt a Piactér 4. számú házában szállt meg a svéd király, X. Károly Gusztáv
1660 – miután kiürítették a várost a svédek, csak 395 lakosa és 37 háza volt
1737-1756 – piarista kollégium építése Antonio Solari tervei szerint budowa
1763 – a Kincstári Felügyelőséget Varsóba helyezik át, Radomnak 1370 lakosa és 137 épülete van
1767 – Karol Radziwiłł összehívja Radomba a reakciós nemesség és főnemesek konföderációját mely az orosz cárt ismeri el a nemesi köztársaság garantálójaként
1787 – Stanisław August Poniatowski Radomba összehívja a Jó rend bizottságát
1795 – Lengyelország második felosztása után Radom az osztrák országrészhez kerül.
1816 – megalakul a sandomierzi vajdaság Radom fővárossal
1817 – az első világi elemi iskola alapítása
1819 – Fryderyk August Schnierstein bőrgyárat alapít, megkezdve a város ipari fejlődését
1825-1827 – a vajdasági hivatal épületének építése Antonio Corazzi tervei szerint
1827 – megalakul a Radomi Tudományos Társaság
1844 – Radom a radomi kormányzóság fővárosa lesz
1867 – a város a királyság egyik első városaként csatornázást kap
1885 – az első vasút indul Dęblinből Dąbrowa Górniczába
1901 – a királyság egyik első erőművét és a városi világítási hálózatot üzembe helyezik
1905 – Radomban a sztrájk alatt összetűzés zajlott a munkások és a cári különítmények között
1911 – Radomnak 51 934 lakosa van
1918 – Radomban körzeti vasúti igazgatóság létesül (a háború után ezt Lublinba helyezik)
1935 – Radom vasúti összeköttetést kap Varsóval
1936-1939 – Radom a központi ipari körzet része lesz, megnyílik a vegyi gyár, a Łucznik fegyvergyár, városi gázgyár, telefongyár és cipőgyár. Megnyílik a Sokféleség Színháza és a Varsói zeneművészeti főiskola helyi részlege.
1938 – a városnak 90 059 lakosa van
1939-1945 – Radom a Generál Kormányzóság radomi kerületének fővárosa
1944 – a varsói felkelés leverése után Radomban megalakul a Varsói Egyetem titkos oktatási központja
1945. január 16-án – Radom felszabadul a német megszállás alól
1949 – megalakul a NOT esti mérnökképző iskolája, mely a későbbi Radomi Műszaki Egyetem közvetlen előzménye
1951 – a városban repülőtiszti iskola létesül
1963 – a Radomi Tudományos Társaság újjáalakulása
1975 – adminisztrációs reform keretében Radom a radomi vajdaság székhelye lesz
1976. június 25-én a radomi munkások tiltakozást kezdtek a kormány és a párt politikája ellen, a város az antikommunista ellenállás ismert központjává vált
1984 – megalakul az Természeti Kincsek Kitermelésének Tárcaközi Tudományos Központja – a mai Bányászati Technológiai Intézet, az egyik élenjáró tudományos intézet Lengyelországban
1991 – II. János Pál pápa látogatása
1996 – az esti mérnökképző iskola Radomi Műszaki Egyetem rangját kapja
2002 – Joseph Ratzinger kardinális, a későbbi XVI. Benedek pápa Radomba látogat Zygmunt Zimowski püspökké szentelése alkalmából
2005 – aláírják a Kelet-Nyugati gyorsforgalmi út (S12) építéséről szóló egyezményt

[szerkesztés] Műemlékek és fontosabb helyek

"Piotrówka" földvár: kb. a X. században épült. A radomi várispán székhelye. A vár alatt kézműves-kerekedő telep fejlődött. A földvárat részlegesen helyreállították.
szt. Wacław templom: Radom legrégibb és egyben legtalányosabb épülete. A hajóban talált kőbe vésett felirat szerint 1216-ra vagy 1276-ra datálják. A XIX. században rommá vált. 1978-1986-ban restaurálták.
Szt. János plébániatemplom: Nagy Kázmér alapította. Épült 1360-1370 gótikus stílusban
Minorita templom és kolostor: alapította 1468-ban Jegello Kázmér a radomi sztarosztával, Dominik Kazanowskival együtt. 1507-ig fallal teljesen körülvették. A kolostor konyháját érdemes megtekinteni.
Királyi vár [1]: Épült 1360-1370 között Nagy Kázmér utasítására. Később többször átépítették. A svéd támadás alatt lerombolták, az épületeknek csak egy része maradt meg: az ún. "Nagy ház" földszintje és pincéje. Jelenleg régészeti kutatás és részleges restaurálás folyik.
Városfalak: A várral együtt építtette Nagy Kázmér 1364-től.

Harminc egynéhány bástyája és három kapuja volt. Az egyik kapu egyes részei mai napig megmaradtak beleolvadva a piarista kollégium déli szárnyába.

A középkori plébánia iskolája: 2005-ben teljesen véletlenül találták meg a plébánia előtti tér régészeti kutatásai alatt. Nem látványos kőház, melynek maradványait a régi gótikus falak habarcsa eltakarta. A komplex régészeti feltárást még csak most tervezik, ez választ adhat az építés időpontjára.
Piarista kollégium: 1736-tól több részletben építették A. Solari tervei szerint. A két világháború között Körzeti vasút igazgatóság, jelenleg múzeum.
Bencés templom és kolostor: Alapítva 1613-ban. Az épületek jelentős részét Tylman később építette. Többször lerombolva és újjáépítve. Utoljára 1920-ban.
Városháza: Eredetileg gótikus, a piactér közepén állt. Az épületet a XIX. század közepén lebontották. Az új, neoreneszánsz épület Henryk Marconi tervei szerint 1847-1848 között épült fel.
A vajdasági komisszió épülete: épült 1825-1827 között az 1816-ban létrehozott sandomierzi vajdaság hivatalai számára. A vajdaság fővárosa ekkor Radom volt. Klasszicista, monumentális, tervezte Antonio Corazzi.
Vigadó: Épült 1847-ben Ludwik Radziszewski tervei szerint. 1918-1939 a Sokrétűség színháza kapott benne helyet. A háború után mozinak átépítve. Jelenleg 'Resursa' művészeti központ.
Vámház: Klasszicista kőépületek, a városból kivezető főbb utaknál, épültek a XIX. században.