Lengyelország vajdaságai

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A vajdaságok (lengyelül:województwo) a 14. század óta számítanak Lengyelország másodszintű közigazgatási egységeinek. A vajdaságok jelenlegi kialakítása a közigazgatás újraszervezéséről szóló 1998-as törvény alapján 1999. január 1. óta van érvényben. A vajdaságok átszervezése nem kis részben az Európai Unió felé megfelelőség miatt kerültek átalakításra, igazodva a NUTS rendszerhez, melyben az újjáalakítás óta a vajdaságok a NUTS-2 szinten helyezkednek el.

Az új közigazgatási beosztás az 1975-ben kialakított, nagyobb városokon alapuló 49 vajdasággal szemben mindössze 16, történelmi alapokon nyugvó vajdaságból áll. Az új egységek területe 10 és 35 ezer km², lakosságuk egy és ötmillió között oszlik meg. A vajdaságok saját önkormányzattal rendelkeznek (sejmik wojewodzki).

Tartalomjegyzék

1 Vajdaságok 1999 óta
2 Lengyelország vajdaságai 1975–1998 között (49 vajdaság)
3 Lengyelország vajdaságai 1945–1975 között (14+2, majd 17+5 vajdaság)
4 Lengyelország vajdaságai 1921–1939 között (15+1 vajdaság +1 autonóm rész - Szilézia)

[szerkesztés] Vajdaságok 1999 óta

Rövidítés	Kód	Autórendszám	Vajdaság	Székhely	Terület km²	Népesség (2003. december 31.)	Népesség (2004. június 30.)

Vajdaságok 1999 óta
DS	02	D	Alsó-Sziléziai vajdaság (Dolnośląskie)	Wrocław	19 947,76	2 898 313	2 895 729
KP	04	C	Kujávia-Pomerániai vajdaság (Kujawsko-Pomorskie)	Bydgoszcz¹ Toruń²	17 969,72	2 068 142	2 067 548
LU	06	L	Lublini vajdaság (Lubelskie)	Lublin	25 114,48	2 191 172	2 187 918
LB	08	F	Lubuszi vajdaság (Lubuskie)	Gorzów Wielkopolski¹ Zielona Góra²	13 984,44	1 008 786	1 009 177
LD	10	E	Łódzi vajdaság (Łódzkie)	Łódź	18 219,11	2 597 094	2 592 568
MP	12	K	Kis-Lengyelországi vajdaság (Małopolskie)	Kraków	15 144,10	3 252 949	3 256 171
MA	14	W	Mazóviai vajdaság (Mazowieckie)	Warszawa	35 597,80	5 135 732	5 139 545
OP	16	O	Opolei vajdaság (Opolskie)	Opole	9 412,47	1 055 667	1 053 723
PK	18	R	Kárpátaljai vajdaság (Podkarpackie)	Rzeszów	17 926,28	2 097 248	2 097 325
PD	20	B	Podlasiei vajdaság (Podlaskie)	Białystok	20 179,58	1 205 117	1 204 036
PM	22	G	Pomerániai vajdaság (Pomorskie)	Gdańsk	18 292,88	2 188 918	2 192 404
SL	24	S	Sziléziai vajdaság (Śląskie)	Katowice	12 294,04	4 714 982	4 707 825
SW	26	T	Świętokrzyski vajdaság (Świętokrzyskie)	Kielce	11 672,34	1 291 598	1 290 176
WM	28	N	Warmia-Mazúriai vajdaság (Warmińsko-Mazurskie)	Olsztyn	24 202,95	1 428 885	1 428 385
WP	30	P	Nagy-Lengyelországi vajdaság (Wielkopolskie)	Poznań	29 825,59	3 359 932	3 362 011
ZP	32	Z	Nyugat-Pomerániai vajdaság (Zachodniopomorskie)	Szczecin	22 901,48	1 696 073	1 695 708
(¹) - a vajdaság székhelye, (²) - a vajdasági önkormányzat székhelye

A vajdaságok a NUTS-1 adminisztratív szint kialakíthatósága miatt statisztikai régiókba vanak tömörítve:

I. régió: 7,7 millió lakos, az egy főre jutó GDP 50,5%-a az EU átlagnak
- Mazóviai (Mazowieckie, MA)
- Łódzi (Łódzkie, LD)

II. régió: 8,0 millió lakos, az egy főre jutó GDP 39,5%-a az EU átlagnak
- Sziléziai (Slaskie, SL)
- Kis-Lengyelországi (Malopolskie, MP)

III. régió: 6,8 millió lakos, az egy főre jutó GDP 28,1%-a az EU átlagnak
- Świętokrzyski Vajdaság (Świętokrzyskie, SW)
- Kárpátaljai (Podkarpackie, PK)
- Podlasiei (Podlaskie, PD)
- Lublini (Lubelskie, LU)

IV. régió: 6,1 millió lakos, az egy főre jutó GDP 39,5%-a az EU átlagnak
- Nagy-Lengyelországi (Wielkopolskie, WP)
- Lubuszi vajdasági (Lubuskie, LB)
- Nyugat-Pomerániai (Zachodniopomorskie, ZP)

V. régió: 4,0 millió lakos, az egy főre jutó GDP 38,3%-a az EU átlagnak
- Alsó-Sziléziai (Dolnoslaskie, DS)
- Opolei (Opolskie, OP)

VI. régió: 5,7 millió lakos, az egy főre jutó GDP 35,0%-a az EU átlagnak
- Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie, KP)
- Pomerániai (Pomorskie, PM)
- Warmia-Mazúriai (Warminsko-Mazurskie, WM)

[szerkesztés] Lengyelország vajdaságai 1975–1998 között (49 vajdaság)

Lengyelország vajdaságai 1975 után

A lengyel vajdaságok mostanit megelőző átszervezése 1973 - 1975 között zajlott le. Az addigi háromszintű közigazgatási beosztás (vajdaság, járás, község) kétszintűvé változott (49 kis vajdaság, községek). A három legkisebb vajdaság - Varsó, Krakkó, Łódź - különleges státuszt élvezett: polgármesterük egyben a vajdaság vezetője is volt.

Rövidítés	Vajdaság	Székhely	Terület km² (1998)	Népesség (1980)	Városok száma	Községek száma
Lengyel vajdaságok 1975-1998 között
bp	bialskopodlaskie	Biała Podlaska	5348	286 400	6	35
bk	białostockie	Białystok	10 055	641 100	17	49
bb	bielskie	Bielsko-Biała	3 704	829 900	18	47
by	bydgoskie	Bydgoszcz	10 349	1 036 000	27	55
ch	chełmskie	Chełm	3 865	230 900	4	25
ci	ciechanowskie	Ciechanów	6 362	405 400	9	45
cz	częstochowskie	Częstochowa	6 182	747 900	17	49
el	elbląskie	Elbląg	6 103	441 500	15	37
gd	gdańskie	Gdańsk	7 394	1 333 800	19	43
go	gorzowskie	Gorzów Wielkopolski	8 484	455 400	21	38
jg	jeleniogórskie	Jelenia Góra	4 378	492 600	24	28
kl	kaliskie	Kalisz	6 512	668 000	20	53
ka	katowickie	Katowice	6 650	3 733 900	43	46
ki	kieleckie	Kielce	9 211	1 068 700	17	69
kn	konińskie	Konin	5 139	441 200	18	43
ko	koszalińskie	Koszalin	8 470	462 200	17	35
kr	krakowskie	Krakkó	3 254	1 167 500	10	38
ks	krośnieńskie	Krosno	5 702	448 200	12	37
lg	legnickie	Legnica	4 037	458 900	11	31
le	leszczyńskie	Leszno	4 254	357 600	19	28
lu	lubelskie	Lublin	6 793	935 200	16	62
lo	łomżyńskie	Łomża	6 684	325 800	12	39
ld	Łódzkie	Łódź	1523	1 127 800	8	11
ns	nowosądeckie	Nowy Sącz	5 576	628 800	14	41
ol	olsztyńskie	Olsztyn	12 327	681 400	21	48
op	opolskie	Opole	8 535	975 000	29	61
os	ostrołęckie	Ostrołęka	6 498	371 400	9	38
pi	pilskie	Piła	8 205	437 100	24	35
pt	piotrkowskie	Piotrków Trybunalski	6 266	604 200	10	51
pl	płockie	Płock	5 117	496 100	9	44
po	poznańskie	Poznań	8 151	1 237 800	33	57
pr	przemyskie	Przemyśl	4 437	380 000	9	35
rs	radomskie	Radom	7 295	702 300	15	61
rz	rzeszowskie	Rzeszów	4 397	648 900	13	41
se	siedleckie	Siedlce	8 499	616 300	12	66
si	sieradzkie	Sieradz	4 869	392 300	9	40
sk	skierniewickie	Skierniewice	3 959	396 900	8	36
sl	słupskie	Słupsk	7 453	369 800	11	31
su	suwalskie	Suwałki	10 490	422 600	14	42
sz	szczecińskie	Szczecin	9 981	897 900	29	50
tg	tarnobrzeskie	Tarnobrzeg	6 283	556 300	14	46
ta	tarnowskie	Tarnów	4 151	607 000	9	41
to	toruńskie	Toruń	5 348	610 800	13	41
wb	wałbrzyskie	Wałbrzych	4 168	716 100	31	30
wa	warszawskie	Varsó	3 788	2 319 100	27	32
wl	włocławskie	Włocławek	4 402	413 400	14	30
wr	wrocławskie	Wrocław	6 287	1 076 200	16	33
za	zamojskie	Zamość	6 980	472 100	5	47
zg	zielonogórskie	Zielona Góra	8 868	609 200	26	50

[szerkesztés] Lengyelország vajdaságai 1945–1975 között (14+2, majd 17+5 vajdaság)

A második világháború után, a területileg jelentősen megváltozott Lengyelország új közigazgatási beosztása a háború előttin alapult. A keleti határ mentén fekvő, a Szovjetunió által részben megszerzett vajdaságok határai a megmaradó oirszágrészen belül változatlanok maradtak. Nyugaton, a Németországtól megszerzett területeken új vajdaságokat alakítottak ki, Szczecin, Wrocław, valamint Olsztyn központtal, területeket csatoltak továbbá a Gdansk-i, a Katowice-i, valamint a Poznań-i vajdaságokhoz. Varsó és Łódź önálló vajdasági jogot szerzett.

1950-ben új vajdaságokat hoztak létre. A Koszalin-i a Szczecini vajdaság területéből, az Opole-i a Katowice-i, a Zielona Góra-i a Poznań-i vajdaság területének egy részén lett kialakítva. További 3 nagyváros, Wrocław, Krakkó and Poznań vajdasági jogokat szerzett.

Lengyelország vajdaságai 1957 után

Autórendszám (1956 után)	Vajdaság	Székhely	Terület km² (1965)	Népesség (1965)
Lengyelország közigazgatási beosztása 1945-1975
A	białostockie	Białystok	23 136	1 160 400
B	bydgoskie	Bydgoszcz	20 794	1 837 100
G	gdańskie	Gdańsk	10 984	1 352 800
S	katowickie	Katowice	9 518	3 524 300
C	kieleckie	Kielce	19 498	1 899 100
E	koszalińskie ¹	Koszalin	17 974	755 100
K	krakowskie	Krakkó	15 350	2 127 600
F	Łódzkie	Łódź	17 064	1 665 200
L	lubelskie	Lublin	24 829	1 900 500
O	olsztyńskie	Olsztyn	20 994	956 600
H	opolskie ¹	Opole	9 506	1 009 200
P	poznańskie	Poznań	26 723	2 126 300
R	rzeszowskie	Rzeszów	18 658	1 692 800
M	szczecińskie	Szczecin	12 677	847 600
T	warszawskie	Varsó	29 369	2 453 000
X	wrocławskie	Wrocław	18 827	1 967 000
Z	zielonogórskie ¹	Zielona Góra	14 514	847 200
Autórendszám (1956 után)	Vajdasági jogú városok		Terület km² (1965)	Népesség (1965)
I	Łódź		214	744 100
W	Varsó		446	1 252 600
?	Krakkó ²		230	520 100
?	Poznań ²		220	438 200
?	Wrocław ²		225	474 200
¹ - 1950-ben létrejött vajdaság ² - 1957-ben vajdasági jogokat szerzett város

[szerkesztés] Lengyelország vajdaságai 1921–1939 között (15+1 vajdaság +1 autonóm rész - Szilézia)

Lengyelország vajdaságai, 1922-1939. között

autórendszám (1937 után)	Vajdaság Vajdasági jogú város	Székhely	terület 1000 km² (1930)	Népesség 1000 fő (1931)
Lengyelország vajdaságai 1937-ben
00-19	Varsó	Varsó	0,14	1179,5
85-89	warszawskie	Varsó	31,7	2460,9
20-24	białostockie	Białystok	26,0	1263,3
25-29	kieleckie	Kielce	22,2	2671,0
30-34	krakowskie	Krakkó	17,6	2300,1
35-39	lubelskie	Lublin	26,6	2116,2
40-44	lwowskie	Lwów	28,4	3126,3
45-49	Łódzkie	Łódź	20,4	2650,1
50-54	nowogródzkie	Nowogródek	23,0	1057,2
55-59	poleskie	Brześć nad Bugiem	36,7	1132,2
60-64	pomorskie	Toruń	25,7	1884,4
65-69	poznańskie	Poznań	28,1	2339,6
70-74	stanisławowskie	Stanisławów	16,9	1480,3
75-79 ?	Auton. śląskie	Katowice	5,1	1533,5
80-84	tarnopolskie	Tarnopol	16,5	1600,4
90-94	wileńskie	Wilno	29,0	1276,0
95-99	wołyńskie	Łuck	35,7	2085,6